Basic HTML Version
2013/3 – február 8.
VILÁGJÁRÓ
21. OLDAL
a hazájában
a héber irodalmat. Sok magyar költözött Izra-
elbe, akik részévé váltak a kultúrának, néhá-
nyan nagyon híresek is lettek, mint Ephraim
Kishon (született: Hoffmann Ferenc) is. Ez az
összefonódás lenne a megrendezendő kon-
ferencia témája, ahová szeretnénk izraeli és
magyar irodalmárokat meghívni. Elég sok ma-
gyar író munkája jelent meg héber nyelven,
Izraelben Kertész Imre a leginkább ismert, de
Szabó Magdáról is sokan tudnak. Én magam
is olvastam tőle az
Ajtó
t, Máraitól két könyvet,
vagy éppen itt van most nálam Krasznahorkai
Háború és háború
című könyve. Próbálok meg-
ragadni minden alkalmat, hogy magyar íróktól
olvassak.
Milyen gyakran van lehetősége, hogy Izra-
elbe látogasson?
Talán évente egyszer. Háromórás repülőút-
tal közvetlen járat visz Tel-Avivba. Leginkább
a tengerpart hiányzik, én Tel-Avivban élek, öt
percre a standtól, ahol pihenést, nyugalmat
és békességet találok. Magyarországnak nincs
ugyan tengerpartja, de itt van a Balaton, amit
nagyon szeretek. Idén nyáron részt is vettem a
Balaton-átúszáson, a táv 5,2 kilométer volt, a víz
se túl meleg, se túl hideg, egyszerűen tökéletes
volt. Még izraeli újságokban is szerepeltem, ott
úgy neveznek: az úszó nagykövet.
Hogyan élnek Izraelben az átlagemberek?
Nagyjából ugyanúgy, mint Magyarországon.
Attól függetlenül, hogy országunk gazdasági
helyzete jobb, mint sok más országé, nálunk is
vannak problémák, például növekszik a mun-
kanélküliség. De ott is keményen dolgoznak
és küzdenek az emberek – ugyanúgy, mint a
magyarok –, hogy jobban éljenek. Az egyetlen
jelentős különbség, hogy az országunkat külső
erők, hatalmak és országok támadják, és ez a
folyamatos fenyegetettség a hétköznapi embe-
rek tudatában is jelen van. Nem arról van szó,
hogy állandóan erről beszélnénk, de egyszerű-
en érezzük.
Melyik a kedvenc része hazájában?
A kedvencemTel-Aviv, amely egy nagyon szí-
nes, nyitott, modern, élő város, úgy mondják:
„a város, amely soha nemalszik”. De Jeruzsálem
is nagyon szép: ha valaki átlépi a város határát,
egy más világba érkezik. Különösen szeretek
a sivatagba menni, amely kétórányira fekszik
Tel-Avivtól. Egyszerűen gyönyörű! Nemcsak
a végtelen sárga homokdűnék várják a látoga-
tót, hanem zöld felületek is, ez az egyik izraeli
csoda: a terméketlen földterületeket rengeteg
munkával sikerült termővé alakítani. Izrael egy
nagyon egyedi, különleges ország. Úgy gondo-
lom, életében legalább egyszer minden ember-
nek el kell mennie oda, akár vallási, akár kul-
turális, akár politikai okokból. A tradíciók, de
a modernsége miatt is. Izrael az egyetlen olyan
ország a Közel-Keleten, ami sok hasonlóságot
mutat Európával és Magyarországgal is. Invi-
tálom tehát a második kerület minden lakóját,
hogy látogassanak el az országomba, mert Izrael
más, Izrael egyedülállóan különleges.
L
udwig
D
óra
Tavaly decemberben – az Európai Tanács
koppenhágai, a magyar EU-csatlakozási
tárgyalásokat lezáró ülésének tízedik év-
fordulóján – az Európai Unió budapesti
nagykövetségén mutatták be először a ke-
rületünkben élő
Hargita Árpádné Vissza Eu-
rópába – rögös úton
című könyvét. A decem-
beri bemutatót januárban egy újabb követte
a Magyar Külügyi Intézetben. Már önmagá-
ban ez is jelzi a kötet jelentőségét, az pedig
különösen, hogy a decemberi eseményen
részt vett
Martonyi János
külügyminiszter és
a poszton elődje,
Kovács László
is. Mindkét
– a csatlakozási tárgyalásokat irányító – po-
litikus egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a
könyv e történelemfordító esemény szem-
pontjából megkerülhetetlen forrás.
A januári könyvbemutatót a Magyar Kül-
ügyi Intézet tudományos igazgatója,
Kiss J.
László
moderálta. Felvezető beszédében úgy
fogalmazott, hogy ebben a könyvben több
könyv is helyet kapott. Nemcsak Magyaror-
szág XXI. századi történetének tizenöt évét
ismerhetjük meg belőle, de képet kapunk
hazánk társadalomtörténetéről is, ugyan-
akkor kirajzolódik a szerző saját szakmai
pályaképe is.
A könyvet
Marján Attila,
a Magyar Külügyi
Intézet európai kutatási igazgatója mutatta
be, aki a szerző munkatársaként maga is
résztvevője volt a csatlakozási tárgyalások-
nak. A könyv – Marján véleménye szerint
– egyszerre egy rendkívül alapos, szakmai
Könyv a magyar EU-csatlakozásról
igényességgel megírt szakkönyv, és egy em-
berközeli, érdekes anekdotákkal tarkított
személyes memoár. A négy fejezet krono-
lógiai sorrendben követi egymást. A könyv
gerincét a harmadik fejezet adja, amely azt
írja le, hogy mi történt a tárgyalásokon.
Bácskai István,
a Gondolat Kiadó igazga-
tója olyan fontos dokumentumnak nevez-
te a kötetet, amelynek feltétlenül nyilvá-
nosságot kell biztosítani, mivel sok tény,
amelyről szó esik a könyv lapjain, a széle-
sebb közvélemény előtt eddig rejtve ma-
radt. A könyvet mintegy százoldalnyi doku-
mentum és az európai csatlakozási folyamat
főbb szereplőit felsorakoztató névregiszter
teszi még pontosabb és hitelesebb szak-
könyvvé.
Hargita Árpádné
egyike annak a négy köztisztviselőnek, akik a kezdetektől fogva részt vettek
abban a tárgyalási folyamatban, melynek eredményeként hazánk az Európai Unió tagjává vált, ami
visszatérését jelentette földrészünk fejlett, demokratikus államainak sorába.
Hargita Árpádné
1947-től – kisebb megszakításokkal – kerületünk lakója, szülei, nagyszülei is II. ke-
rületiek voltak. Általános iskolai tanulmányait a Marczibányi Téri Általános Iskolában végezte, az akkori,
összesen két évet működő francia tagozaton kezdve. (A francián kívül később elsajátította még az angol,
német, orosz és a finn nyelvet is.) Lakott a Fillér, a Keleti Károly és az Eszter utcában, majd 1989 óta a
Ferenchegyi úton. Két gyermeke és négy unokája is itt él.
A Közgazdasági Egyetem elvégzése után kutatóként dolgozott az MTA Közgazdaságtudományi
Intézetében, majd az Országos Tervhivatal Nemzetközi Főosztályán. Volt nagykövet-feleség és a Keres-
kedelmi Képviselet szerződéses munkatársa Helsinkiben, a Kereskedelmi Minisztérium és jogutódainak
munkatársa, majd főosztályvezetője, továbbá a Külügyminisztérium és az EU mellett működő Magyar
Misszió osztályvezető tanácsosa hét évig.
Hargita Árpádné a könyvbemutatón elmondta, hogy két okból is vállalkozott erre a nagy horderejű
munkára. Az európai uniós csatlakozáshoz vezető eseménysorozat sorsdöntő volt hazánk történel-
mében, ezt szerette volna a köztisztviselő szemével láttatni. A másik ok a máig érzékelhető általános
tájékozatlanság a tárgyalási folyamatokat, partnereket és eredményeket illetően. Krónikásként tehát az
eseményeket igyekezett statisztikai adatokkal, tényekkel, idézetekkel minél pontosabban és alaposabban
rögzíteni, ugyanakkor a kötet egyfajta kézikönyv is, útmutató, hogyan kell az Unióban az érdekeinket
képviselnünk (szempontok, tárgyalási anyagok összeállítása).
Hargita Árpádné:
Vissza Európába – rögös úton
A könyv hézagpótló, alapos gazdaságtör-
téneti forrásmű, egyúttal gyakorlati kézikönyv
az Európai Unióval foglalkozók vagy foglalkozni
kívánók számára, melyet a közgazdász szerző
szélesebb keretbe foglal kortörténetbe ágyazott
szakmai és egyéni életpályájának, tapasztalatainak
és élményeinek ismertetésével.
Munkahelyi tapasztalatai alapján bemutatja a
közgazdász szakma küzdelmét és elvérzését a po-
litikával szemben, a nyugati gazdasági szervezetek
felé történő orientálódás okait és sajátos módszereit
a rendszerváltás előtt. Forrásértékűen dokumentálja
az uniós tárgyalási folyamat történéseit, a kulisszák
mögötti eseményeket, a
résztvevők tevékenységét
és neveit, a műhelymun-
kát, valamint azt, hogy
„feltett kézzel” vagy cél-
tudatos koncepció alap-
ján tárgyalt-e a magyar
küldöttség.
A könyv a Gondolat
Kiadó gondozásában je-
lent meg. Ára: 4500 Ft.