Basic HTML Version
A Margit körút épülettörténetileg a főváros
egyik legérdekesebb útvonala. Az elmúlt két-
háromszáz év korlenyomataként találunk itt
az 1800-as évek elején épült földszintes házat,
az előző századfordulón készült pompás bér-
házakat, barokk stílusban épült templomot, a
magyar modern építészet harmincas években
készült remekeit. A II. világháborút követően
több, úgynevezett szocreál ház is épült. A szo-
cializmus idején az utolsó nagy építkezés 1971-
ben fejeződött be. Ekkor adták át a Kohó- és
Gépipari Minisztériumminden elemében kor-
szerű, nyolcemeletes, 13 ezer négyzetméteres
irodaházát.
Rossz mementó
A hatvanas évek közepétől országszerte sok,
több emeletes iroda-, illetve székház, város-
háza épült a korstílust követve hatalmas üveg-
és alumíniumhomlokzattal. Ilyen volt például
a Hungarotex 1967-ben elkészült Kossuth ut-
cai központja, az Industrialexport hétemeletes
székháza a Fő utcában, az Országos Tervhiva-
tal, a Munkaügyi Minisztérium és az Országos
Anyag- és Árhivatal közös központjának a mai
Széchenyi (egykor Roosevelt) téren felhúzott
épülete, illetve a Vörösmarty tér nagy részét
elfoglaló ORI-irodaház. Budapest lakói soha
nem szerették meg ezeket a nagy, legtöbbször
a környezetüktől elütő házakat. Mi sem pél-
dázza ezt jobban, minthogy a pesti szleng a két
utóbbi épületről Spenótházként és Elizélt-pa-
lotaként beszélt.
Az eddig említett épületek közül kilóg a
Margit körúti minisztérium. Az összes töb-
bit valamilyen módon újrafazonírozták: van,
amelyiket szinte teljesen újjáépítettek, van
olyan is, amelynek a homlokzatát cserélték
ki. A Margit körúti épület azonban szinte vál-
tozatlanul áll a Margit körút végén, jelenleg
a Gazdasági Minisztérium egyik telephelye-
ként működik. Pedig, ahogy a pesti oldalon
álló társait, ezt az épületet sem szerették meg
a környéken élők.
Csomay Zsófia
Ybl-díjas
építész, aki maga is tervezett hasonló épüle-
teket a 70-es években, úgy véli, hogy a Margit
körúti épület önmagában még ma is megáll-
ja a helyét. – Esztétikailag egyetlen gond van
vele, hogy a klímaszekrényeket a homlokzatra
szerelték, de az itt használt natúr alumínium
az épület homlokzatán nem öregedett olyan
ütemben, mint a vele egyidőben elkészült ha-
sonló szerkezetű házak. A legnagyobb gond
vele az, hogy önmagában áll (dacára annak,
hogy körúti ház), nincs saját világa, nem il-
leszkedik a környezetébe. Ez egy zárvány, ahol
semminek semmihez nincs köze. Úgy áll itt,
mint egy rossz mementó.
Tárgy, nem épület
Az épület a szocialista korszak egyik presz-
tízsberuházása volt. 132 millió forint építési
költséggel készült el a Ganz Villamossági Művek
és a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező-
iroda közös új székházának szánt épület. A ter-
veket a Ganz-gyár rendelte meg az Ipartervtől,
ahol a 8-as számú irodát bízták meg a tervek el-
készítésével. – Az irodavezető
Farkas Ipoly
elő-
ször
Mészáros Géza
Ybl-díjas építészmérnöknek
adta feladatul a tervek elkészítését – emlékezik
vissza
Kévés György,
Kossuth-, Ybl- és Príma-
Fogház.
Az Új Tükör magazin 1969-ben háromoldalas képes cikkben üdvözöl-
te, hogy elbontják a Horthy-korszakra emlékeztető fogház épületét a Mártírok
útján – 1945-ben ugyanis az itt megkínzott és megölt kommunista áldozatok
előtt tisztelegve átnevezték a Margit körutat. A Budai Hírmondó publicistája
1970-ben a régi elavult kor eltűnését ünnepli, mikor az új minisztériumi épület
megépüléséről tudósít: „
Az épülő KGM gyönyörű és modern palotája terjeszkedik,
s »lenyeli« a ma is barátságtalan külsejű épületet. Nem kár érte, de nem lehet
elfelejteni. Terhes öröksége, szörnyű emléke sokáig kísért.”
1882 októberében érkezett az első 20 rab az akkor még Országúti börtönbe. Az akkori város szélén megépült
új fogházba, 69 éves történelme során leginkább politikai foglyokat tartottak fogva. A szocializmus idején a
fehérterror és a Horthy-korszak elnyomásának egyik szimbóluma lett az intézmény. 1919 őszétől 1944 október
15-éig több mint háromezer embert végeztek ki, akiknek többsége baloldali volt. A munkásmozgalom történetírói
azonban sokszor megfeledkeztek arról, hogy 1945 után is ítéltek el és végeztek ki itt politikai foglyokat, többek
között Rajk Lászlót.
A fogházat 1951. január 1-jén zárták be, később itt működött a Ganz-gyár ipari iskolája, és ezen a telken állt
az épülő metró szervizépülete, amely az 1956-os harcok fontos helyszíne lett.
Korszerűnek épült, mégsem
Több mint negyven éve, 1971-ben, akkor hor-
ribilis összegnek számító 132 millió forintból
épült meg a Ganz-gyár tövében a Kohó- és
Gépipari Minisztérium épülete. A vasbeton
szerkezetű irodaház mára elöregedett, a vele
egykorú épületek egy részét már átalakították.
A szocializmus presztízsberuházásaként készült
1971 óta (bal felső kép) sok minden változott,
de az irodaház azóta is magán viseli
a szocialista gyáripar termékeinek nyomát
1971
2013
14. OLDAL
HELYTÖRTÉNET
BUDAI
POLGÁR