Oktatás
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Gyerekek a világhálón – iskolai fórum a Medvében

2010. január 21.

Némi túlzással állíthatjuk, hogy a számítógép nem csak a mindennapi munkához, a megélhetéshez szükséges, de a „netezés” egyre inkább életünk szerves részévé válik. Hogyan érinti ez a jelenség az alsó és felső tagozatos, illetve a gimnazista gyerekeket?

Tudják-e ők az életkoruknak megfelelően használni a számítógépet és rajta keresztül a világháló nyújtotta lehetőségeket?
Erre kerestük a választ a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban rendezett szülői fórumon. A beszélgetésben részt vett többek között Gaskó Ágota, az iskola pszichológusa, valamint Keresztfalviné Ilyés Renáta, az iskola könyvtáros és informatika tanára. A téma tárgyalásában segítségünkre volt az „új generáció” egy tagja is, széles informatikai hálóhasználati tapasztalatokkal.
A beszélgetés során kiderült, hogy a gyermekek nagy része otthonosan mozog a számítógépes játékok világában, illetve könnyedén rátalálnak az ilyen oldalakra a neten. Ilyés Renáta arról számolt be, hogy már az elsősök számára sem jelent nehézséget bármilyen (!) témájú honlap megkeresése. A probléma egyrészt akkor kezdődik, amikor az informatika óra felénél sem járva már alig fékezhető a társaság egy része, amely csak és kizárólagosan játszani szeretne. De az is nagy gond, hogy a felsőbb tagozatos diákoknak kiadott gyűjtő-, kutatómunkák egyre nagyobb hányada a Wikipedia oldalairól másolt – pontatlan és időnként hibás – sablonszöveget tartalmaznak. A tanárnő szerint szükséges, hogy otthon a szülők ésszerű internet használati szokásokat próbáljanak meg gyermekeik számára kialakítani. Tapasztalata szerint nem jó megoldás, ha tiltjuk a számítógép és internet használatát, de az sem célravezető, ha parttalanná és nagyrészt ellenőrizetlenné válik csemeténk e tevékenysége.
A könyvtárvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a Wikipedia számos témában hiányos, helytelen információkat tartalmaz. Ezt a gyerekek első olvasatra legtöbb esetben nem tudják kiszűrni, nem is tudhatják, mivel éppenséggel új ismereteket keresnek. Ezért lenne fontos olyan megbízható honlapokon is tájékozódniuk, mint például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtáré. A gyerekeket meg kell tanítani arra, hogy ne fogadjanak el feltétel nélkül bármely internetes forrást. Igényes és megbízható kutatómunkához továbbra is szükség van könyvtári, szakkönyvtári forrásokra.
Ez pedig már elvezet ahhoz, a szintén fontos kérdéshez, hogy a gyerekek tudnak-e olvasni, illetve mit olvasnak egyáltalán manapság. Az iskolai kölcsönzési statisztika alapján a kikölcsönzött könyvek több mint 90 százaléka ismeretterjesztő irodalom (képes album), a maradékon osztozik minden egyéb, a szépirodalom aránya nem éri el az 5 százalékot sem.
– Közkedveltek a mágiás, vámpíros irodalmak – számolt be tapasztalatairól Ilyés Renáta. – Olyan bájital összetevőket tartalmazó könyvek jelennek meg részletes leírással a gyerekek számára, hogy csoda, ha ki nem próbálják őket. Ha egy elsős Tersánszky Józsi Jenő Misi Mókusát szeretné elolvasni – rögtön akad egy társa, aki lenézően megjegyzi „és te ezt olvasod?” Ilyenkor egyszerre viaskodik bennem a düh és a bánat – fogalmaz Ilyés Renáta.
Riasztó, de egyes felmérések szerint a gyerekek körében nem ritka a hétvégi 8 órás számítógépezés. Felmerül a kérdés, hogy az adott fiatal emellett csinál-e még egyáltalán valamit? Ez a gyakorlat hosszútávon nem csak a szem, a gerinc épségének rovására megy, de komoly pszichés zavarok, illetve játékfüggőség is kialakulhat.
Gaskó Ágota véleménye szerint az anonim internethasználat olyan lehetőségek tárházát jelentheti, amely komolyan is veszélyezteti a fiatalkorúakat. Egyáltalán nem mindegy, hogy az ismerkedés során például kire akad rá gyermekünk, vagy ki találja őt meg? Bevett gyakorlat ugyanis főleg a gimnazista korú gyerekeknél, hogy interneten szereznek ismerősöket „barátokat”. Így érhetett egy lányt „virtuális szerelmi csalódás” – érzelmileg teljesen összeomlott. Az nem tudható, hogy a fiú, akivel levelezett a valóságban tényleg fiú-e, hogy néz ki, tényleg ott él-e ahol írta – és így tovább. Vannak olyan gimnazisták, akik több személyiséget megtestesítve leveleznek: van úgy, hogy egy fiú egyszerre lány, idősebb férfi és önmaga.
Másik veszélyforrás lehet az internetes valósidejű játék, amely már nemcsak szórakoztat, de rabul is ejt. A játékosoknak megszűnik a külvilág – olyan szenvedéllyé válhat ez is, mint a drogozás. Egy-egy teljesen ártalmatlannak tűnő gyerekoldalon is ráakadhat gyermekünk olyan játékra, amely ilyen fajta elfoglaltságot jelent. Lépj be a klubba, kapsz egy nevet, számot, választható vagy saját magad által kitalált szereplőt, és már kezdődhet is a játék.
Szülőként fontos tudni még azt is, hogy számos internetes oldalon vannak szerencsejátékra buzdító hirdetések, amelyek általában megmozgatják a fiatalok fantáziáját. Kis befektetés –nagy nyeremény. Szélsőséges esetben rövid időn belül anyagi csődbe juthat a család!
 A felsorolt veszélyekről, minden szülő eldöntheti, hogy mennyire gondolja valósnak. Egy biztos, a gyerekeket a számítógéppel, internettel sem lehet teljesen magukra hagyni – szükségük van az iránymutatásunkra, segítségünkre. Ehhez pedig az kell, hogy magunk is próbáljunk meg bizonyos ismeretekre szert tenni a világháló használatával kapcsolatban - ha még nem rendelkeznénk ilyennel. Célszerű, ha a család ebben a tekintetben is ugyanolyan szűrő, magyarázó és eligazító funkciót tölt be, mint az élet más dolgaival kapcsolatban.

Szilágyi Enikő