Az első szabad választások és az új helyhatóságok megalakulása utáni első ciklus
félidejében 1992. április 15-én jelent meg az első Budai Polgár, amelyet a II.
kerületi Polgármesteri Hivatal adott ki. A kiadásról az önkormányzat Tájékoztatási
Bizottsága döntött. Első felelős szerkesztője 1993-ig Tódor János volt. Az Apolló
nyomda nyomtatta a újságot, amely ekkor 45 ezer példányban jelent meg kéthetente.
Az első szám mindössze nyolcoldalas volt és fekete-fehér.
1993–2000-ig tartó időszak Csörgő Tünde nevéhez fűződik, aki 1993–1998-ig szerkesztője,
ettől kezdve 2000 szeptemberéig főszerkesztője a lapnak.
– Hét év alatt sokkal újságszerűbb lett a lap – nyilatkozta ezekről az évekről
Csörgő Tünde később –, mivel 1993-ban inkább egy információs közlönyre hasonlított.
Az igazat megvallva, mi magunk sem törekedtünk arra, hogy olyan témát keressünk,
amely az olvasókat érdekelheti. Általában az éppen aktuális események után kullogva
vagy éppen azokban tobzódva hoztuk a híreket.”
1999-től azonban jelentősen átalakul a lap: rovatrendszert alakítanak ki, és
ekkortól megtervezettebben készülnek az egyes lapszámok, amelyek oldalszáma az
addigi 24-ről 32-re bővül. Ebben az időszakban kap a szerkesztőség irodát a Polgármesteri
Hivatal épületében, és üzemszerűen kezd működni a helyi redakció.
Csörgő Tünde 2000-ben az akkor épülő Millenáris kommunikációs vezetője lesz,
helyét a lapnál felelős szerkesztői státuszban a korábbi munkatárs, Tóth Ildikó
veszi át, aki jelenleg is - 2003 vége óta - főszerkesztőként irányítja a szerkesztőség
munkáját. A szerkesztőség 2002-ben önálló helyiséget kap, a Keleti Károly utca
15/a hét évig ad otthont a Budai Polgárt készítő csapatnak. A főszerkesztő mellett
ekkor Zsoldos Szilvia, Ludwig Dóra és Szabó Gergely lát el szerkesztői feladatokat,
a fotókat Eisenmann József készíti. 2006 őszétől Zsoldos Szilviát Péter Zsuzsa
váltja a szerkesztőségben.
Az újság 2004-ben jelentős külső megújuláson megy keresztül, Komáromi Nóra tervei
alapján szinte teljesen új külsőt kap az újság, amely 2007 második felétől már
színesen jut el az olvasókhoz. 2001 végén az országban szinte elsőként online-változata
is megjelenik az újságnak.
2008. július 1-je óta az újságot az önkormányzat által alapított Budai Polgár
Nonprofit Kft. adja ki, ennek az évnek a végén költözik a szerkesztőség új irodájába
a Bimbó út 1. alá.
A Budai Polgár előzményei:
Tanácsi Hírmondó: 1940-es évek végétől jelent meg 1963-ig
Budai Hírmondó: 1963-ban alapították, a II. kerületi tanács és a Hazafias Népfront II. kerületi
bizottságának lapjaként. Viszonylag rapszodikusan jelent meg: 1963–65 augusztusáig,
1967–1969 márciusáig, majd 1986–1990 végéig általában negyedévente. Példányszáma
40-45 ezer között mozgott.
A Budai Hírmondót a szerkesztőbizottság szerkesztette, amelynek dr. Hajdú Mária
vb-titkár, felelős szerkesztője Prekovits János volt az utolsó számig, kiadója
a Hírlapkiadó Vállalat.
A Budai Hírmondó rendszeresen bemutatta az új tanács- és vb-tagokat, fogadóóráit,
beszámolt a pártbizottság üléseiről, a népfrontmozgalom eseményeiről, az iskolások
nyári táborairól és 1985-től az újdonságot jelentő lakossági fórumokról. Volt
benne helytörténet, rendőrségi Hírek, közérdekű tájékoztatók. Fontos és visszatérő
téma az újságban az élelmiszer-ellátás. 1989-től bemutatta a rendszerváltás alakuló
és újjáéledő pártjait (MDF, Fidesz, KDNP, FKgP). 1989-ben már közli a kerületi
tanács 1989. évi tervét és költségvetését, rendeleteket, de még hosszan beszámol
az MSZMP pártkongresszusáról. Állandó rovatokkal is rendelkezett, ilyen volt például
a Bemutatjuk (a Rozmaring termelőszövetkezetet, a kerületi úttörőelnököt), az
Olvasói levelek, Üzenet és a nyolcvanas évek második felétől nem volt ismeretlen
a fizetett cikk sem új szolgáltatásokról, boltokról (Ofotért) vagy éppen a nagy
múltú Ganz-gyárról.