Csalók veszélyeztethetik a bankszámláját

A II. kerületi Rendőrkapitányság nyomozói tudnak olyan esetről, amikor bűnözők félrevezető telefonhívással vagy interneten keresztül próbáltak pénzhez jutni. A trükkök és áltörténetek célja ugyanaz: megszerezni a banki adatokat és pénzt lopni a számláról.

– Az elkövetők hitelesnek tűnő történetet találnak ki, de egészséges gyanakvással és odafigyeléssel elkerülhető a károsulttá válás – mondta el lapunknak Szemes Bettina rendőr őrnagy, a Bűnügyi Osztály vezetője. – Előfordul, hogy a csalók távoli rokonként írnak levelet és kérnek együttműködést milliós örökség megszerzése reményében, esetleg magukat közműszolgáltató munkatársának vagy banki ügyintézőnek kiadva telefonálnak, küldenek e-mailt adategyeztetést kérve. Később bankszámla- és bankkártyaadatokat kérnek, vagy banki internetes oldalakhoz megtévesztésig hasonló honlapot készítenek, hogy az ott beírt kódokat, bankkártyaszámokat, jelszavakat megszerezzék.

Az osztályvezető emlékeztetett arra, hogy egy II. kerületi bejelentőt a közelmúltban egy ál ügyfélszolgálati munkatárs például arra kérte, hogy fizesse be kártyával az 1300 forint körüli elmaradását, más esetben pedig arra kérték a kiszemelt áldozatot, hogy diktálja be bankkártyájának adatait, mert valaki feltörte a számláját, ezért egyeztetni kell a kódokat. A telefonon, e-mailben, vagy hamis internetes oldalakon elkért banki adatokkal aztán már bármilyen összeget ellophatnak a számláról.

Szemes Bettina arra hívta fel a figyelmet, hogy telefonon vagy gyanús e-mailben kért adategyeztetésnek, internetes banki átutalásnak senki se dőljön be. Ha pedig felmerül a gyanú, hogy csalással állunk szemben, hívjuk fel a szolgáltatót vagy a bankunkat.


Így próbáltak pénzt kicsalni
A Budapesti Rendőr-főkapitányság az adathalászat elkerülése érdekében egy tanulságos esetet idézett fel arról, hogyan próbálták ismeretlenek megszerezni egy éber hölgy banki adatait.
„A bankom ügyintézőjeként bemutatkozó férfi telefonon hívott január 28-án: – Azért hívom asszonyom, mert a bankkártyáját valószínűleg feltörték. Indítottak róla 22 ezer forint értékű utalást, amit a rendszer blokkolt, tehát sikertelen volt. Fizetett ön a mai napon a kártyájával? – kérdezte a csaló, aki ezt követően azt kérte, egyeztessék az adatokat – emlékezett vissza a hölgy. – Az álügyintéző hangjában némi zavart éreztem, ezért az adategyeztetés helyett kértem, hogy adja meg a számát és visszahívom, mert nekem nem jött SMS-értesítés a bankomtól sem sikeres, sem meghiúsult utalásról. Ez megzavarta a csalót, aki megszakította a beszélgetést, én pedig rögtön felhívtam a bankomat.”


A rendőrség megelőző tanácsai
• Legyen mindig körültekintő a kapcsolatfelvételkor! Ne vegyen komolyan semmilyen hívást, SMS-t, vagy közösségi oldalon keresztül érkezett üzenetet, illetve e-mailt, amelyben az internetbankos bejelentkezéshez és azonosításhoz szükséges jelszavát és/vagy PIN-kódját kérik.
• Gyanús, ha nehezen értelmezhető szövegezésű e-mailben kérik ezeket. Az üzeneteket a külföldi elkövetők gyakran fordítóprogrammal szerkesztik.
• Ha bankjára hivatkozva keresik és adatokat kérnek, inkább hívja vissza a bankot az ügyfélszolgálati telefonszámon!
• Ha a bank bankkártyát érintő csalást észlel, akkor az ügyféltől soha nem kérnek be banki és kártyaadatokat, hiszen azokat a bank ismeri. Azonosítók hiányában a csalók nem férnek hozzá a számlájához.
• Ismeretlen eredetű programot ne telepítsen fel vagy töltsön le számítógépére, telefonjára!
• Mielőtt bejelentkezne az internetbankjába, ellenőrizze a böngésző címsávban a honlap pontos címét, majd kattintson a böngésző címsorban megjelenő lakat ikonra, így láthatja, hogy valóban a bankja adta-e ki a honlapot. Ha más jelenne meg, azonnal zárja be az oldalt!
• Ha az adatai adathalászok birtokába kerültek, haladéktalanul jelezze az esetet bankjának a központi telefonszámon, e-mail-címén, vagy személyesen bármelyik bankfiókban, és tegyen rendőrségi feljelentést!