Környezetünk
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Fővárosi Örmény Klub március 15-i ünnepén

2018. március 28.

Talpra magyar! 170 éve tört ki a magyar forradalom és szabadságharc címmel szép és tartalmas műsort rendezett március 15-én 17 órától a Budapest Főv. II. kerületi Örmény Önkormányzat a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség közösségi terében.

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület által összeállított, dr. Issekutz Sarolta vezette  műsor gerincét a Fiatal örmény honvédtisztek a magyar szabadságharcban bevezető előadás alkotta, ismertetve az életkoruk szerint összeállított sorrendben a szabadságharcban résztvevő erdélyi örménység főbb személyiségeit. Lázár Vilmos aradi vértanú, Lukács Dénes ezredes, Czetz János tábornok, szamosújvári Bogdánffy  Antal, gattályi Gorove Antal, eleméri és ittebei Kiss Antal, pojeni Bogdánovits Virgil, a három Szentpétery testvér  honvédtisztek és a hozzájuk képest legidősebb, eleméri és ittebei Kiss Ernő altábornagy, aradi vértanú rövid életpályáját ismertette. Megemlítette Görgei Artúr tábornok anyai ági örmény származását is.

Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy segítsenek tovább kutatni a szabadságharcban résztvevő – egyenlőre névtelen - magyarörményeket (pl. a családi archívumokban a gyászjelentések tartalmaznak erről adatokat), hogy példaképként megmentsük az ifjúság, a jövő számára a magyarörmény hősök emlékezetét. Ugyanis a magyar szabadságharcban a kb. 10-12 ezer főnyi örmény lakosságból kb. 70 honvédtiszt – közülük kettő aradi vértanú - és többszáz honvéd harcolt magyar hazája szabadságáért.

Fabók Bíborka magyarörmény fiatal diáklány, versmondó- és egyéb versenyek győztese, népes családjával érkezett vidékről a megemlékezésre. Petőfi Sándor: A Magyar nemzet, valamint Kozma Andor: A karthágói harangok c. költeményét hihetetlen átérzéssel szavalta el, melyet a hallgatóság megrendülten  hallgatott, nagy tapssal jutalmazott.

Előadás hangzott el a nemzeti emlékezetben méltatlanul háttérben maradt, 150 évvel ezelőtt elhunyt Lukács Dénes ezredesről és a Lukács családról, amelyből többen részt vettek az ország vezetésében. Az erzsébetvárosi Lukács Ignác és lellei Gaál Teréz házasságából 6 gyermek született, valamennyien Nagyváradon. Anna leányuk gyermeke dr. Szilágyi Dezső ügyvéd, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, magyar királyi igazságügyi miniszter (6 évig), a képviselőház elnöke volt. Dénes 1816-ban született és 1868. április 1. hunyt el Nádudvaron.  Tüzérezredes, a magyar tüzérség megmentője. 1850-ben halálra ítélték, majd 16 év várfogságra, de amnesztiával 1856. áprilisában szabadult a Komáromi várbörtönből. Mellszobra Nagyváradon a felszámolt váradolaszi temető Markovits-kápolnájában 2009-ben került felavatásra (Berek Lajos magyarországi szobrászművész alkotása).
György országgyűlési képviselő Nagyváradon, belügyi államtitkár, veje dr. Lukács László pénzügyminiszter, kereskedelemügyi- és belügyminiszter, király személye körüli miniszter.
János Bihar vármegye tiszti főorvosa.
Sándor országgyűlési képviselő, hadfelszerelési kormánybiztos, akinek köszönhetően zökkenőmentes volt a honvédsereg ruházati ellátása.

Erzsébetvárosi Lukács Dénes már 14 éves korában hadapródként egy tüzérezredbe került, majd elvégezte a tüzérségi iskolát, tanult Bécsben is. Később ő oktatta tüzérségi ismeretekre az ifjú Ferencz Józsefet is. A honvédség hadianyag ellátásában páratlan érdemeket szerzett, ezért ezredessé léptették elő, mint tüzértisztet. A tüzérségi lőszerellátás mellett az önálló fegyver, lőszer és lőporgyártást is ő irá¬nyította, ő vezette a tüzérségi osztályt, amely az első lépés volt a nemzetőrségi tüzérség kialakításához. Írt egy tüzérségi kézikönyvet is, ennek alapján oktatták a honvéd tüzértiszteket.(Ugyanebben az időben Czetz János pedig Magyar hadnyelvtan könyvet írt a honvédség számára.) Az Országos Nemzetőrségi Haditanácshoz vezényelték, majd a Haditanács tüzérségi osztályának főnökévé nevezték ki. Jelentős érdemeket szerzett abban, hogy a tüzérség a honvéd hadsereg legegyenletesebb teljesítményt nyújtó fegyverneme volt. 1849-ben alezredes, majd ezredessé léptették elő és kinevezték a Honvéd Tüzér Főparancsnokság vezetőjévé. A szabadságharc leverése után elfogták, és az aradi haditörvényszék előbb golyó általi halálra, majd tizenhat év várfogságra ítélte. Temesváron, Aradon, majd Komáromban töltötte büntetését. Komáromi fogságában térképészettel foglalkozott. 1840-ben Lukács Dénes készítette Magyarországon az első földgömböt. Ő elsősorban a glóbuszok technikai kivitelezésének felügyeletét végezte. 

A földgömbök előállításának költségét Batthyány Kázmér állta. A tervek szerint 200 példányt állítottak elő, amelyeket a kijelölt iskoláknak, valamint néhány híres személyiségnek (Bolyainak, Széchenyinek, Vörösmartynak stb.) ajándékoztak. Az egykorú hírlapi közlemények és feljegyzések alapján 170 db, Lukács Dénes felügyelete alatt készített földgömb szétosztása követhető nyomon. Ebből mára csupán mintegy tucatnyi közgyűjteményben őrzött darab maradt fenn.
A műsorban egy hős asszonyról, Bányai Júliáról  is emlékeztünk, aki férfiruhában, olykor nőiben is, fegyveresen harcolt a magyar szabadságharcban - többször megsebesült - és francia nyelvtudása révén kémként is kitűnően teljesítette szolgálatát. Közlegényből kapitányi rangig jutott el. A szabadságharc leverése után - bár fejére vérdíjat tűztek ki ellenségei – még kétszer visszatért a letiport Magyarországra, Erdélybe 1851-1852-ben, ahol a Makk Károly-féle osztrákellenes összeesküvésben vett részt.

Várallyay Fülöp magyarörmény fiatal zongoraművész három Liszt Ferenc művet adott elő igen nagy átéléssel. Felvezetőként megemlékezett a közösség egy érdekes momentumról: „1820. augusztusában a délvidéki Écskán nemes Lázár Ágoston főúri kastélya felavatását tartották nagyszámú vendégsereg részvételével. Megérkezett gróf Eszterházy is, aki egy 9 éves „csodagyermeket”, Liszt Ferencet hozta magával. A gyermek elkápráztatta zongorajátékával a nagyérdemű közönséget.” (Délvidéki örmény nemesek, Elemér – Écska – Nagybecskerek (Erdélyi Örmény Múzeum 16, Kiadó: Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Budapest, 2010).
A próza, vers és zene után az örmény szabadsághősökről képeket, fotókat láthattak az ünneplők a kivetítőn, majd egy kisfilm bejátszás lepte meg a résztvevőket. A Görgei Artúr tábornokról szóló némafilm-híradó részlet 1910-ben örökítette meg az idős tábornokot, amikor családjával sétahajózáson vett részt a Dunán. Szinte hihetetlennek tűnt a több mint 100 éves filmriportban megismerni a szabadságharc legsikeresebb tábornokát, akinek megítélése máig is vitatott.
A Budapest II. ker. Örmény Önkormányzat fontosnak tartja a több mint 350 éve a Kárpát-medencében élő magyarörmények hazaszeretetét megismertetni honfitársaival az élet minden területén, különösen 1848-49-ben hősies helytállásukat.

BJ