„Szívvel és lélekkel – csak úgy érdemes”

A terület nagy és a munka is sok, és sajnos, a mentők elhamarkodott tárcsázása is gyakori. És persze, mint annyi helyen az országban, a felszerelésen is lehet még fejleszteni. A hidegkúti mentősök egyesületet alapítottak, hogy azon keresztül korszerűsítsék a ¬gépkocsik eszközeit, és ha kell, támogassák a kollégákat, hiszen az életmentők fizetése még ma sincs arányban a felelősségteljes munkával.
Kívülről is igen tetszetős a pesthidegkúti mentőállomás, amelyhez a II. kerületi önkormányzat adott telket, illetve a felépüléséhez 100 millió forinttal járult hozzá. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) biztosította a felszerelést, és gondoskodik a működtetésről.
A bázisra régóta vártak a II. kerületben és a környező településeken, a nagy dugókban ugyanis húsz percbe is beletelhetett akár, mire segítséget tudott nyújtani a BAH-csomóponttól vagy a pesti Markó utcából érkező mentőautó személyzete. Aki ismeri a mentők épületét, tudja, hogy a Hunyadi János utcai bázis ― családi háznyi méretével ― nem tűnik ki jobban, mint néhány épület a környéken, mégis 25 embernek ad munkát, illetve helyet a készenlétben álló két mentőautónak.
A komfort tekintetében belül sincs ok panaszra: pihenőszoba, öltözőhelyiségek és tágas vizesblokkok szolgálják a mentősök kényelmét. Márton István mentőtiszt, a Pesthidegkút és Környéke Mentőegyesület vezetője elárulja azt is, hogy a kollégák körében a hidegkúti bázis irigyelt munkahelynek számít. Azaz, ha egy pesti mentőállomás hullafáradt munkatársait kérdeznénk, fejüket csóválva, bizonyosan nehezen hinnék, hogy protekció nélkül valaki ilyen jó körülmények között végezheti a munkát.
―Pedig nem volt ebben semmi trükk; kérvényezni kellett, ha valaki itt akart dolgozni. A döntésnél természetesen előnyt élveztek azok, akik közelebb laknak a mentőállomáshoz ― mondja Márton István, aki a Hűvösvölgyi útról jár be nap mint nap. ― Van olyan kolléga, aki az ország másik felében él, de ott nincs munkalehetőség, ezért családjától távol kénytelen dolgozni a mentősök hazai viszonylatban is kevés pénzéért.

Az anyagi helyzet azonban a napi rohanás mellett legfeljebb csak a pihenőszobában lehet téma. Az ügyeleti helyiségből kis konyha nyílik, ahol a kollégák gyakran összefutnak egy jó kávéra, ha máskor nem, a reggel 7-től este 7-ig és estétől reggelig tartó szolgálat váltásakor biztosan. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a mentőállomás már első pillantásra otthonosnak tűnjék -- nem csoda, hogy a közösség hamar összekovácsolódott.
—Egy nagy család kis ága a miénk. De ez talán érthető, hiszen a munka során is egymásra vagyunk utalva, naponta együtt dolgozik gépkocsivezető, ápoló, mentőtiszt és orvos. Vannak, akik itt kezdték mentős pályafutásukat, mások több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. Az ápolók 85 ezer forintot keresnek, de egy rossz szót nemigen hallunk tőlük, szívvel és lélekkel csinálják-csináljuk, csak úgy érdemes.

Szükség is van a munkájukra. Még egy éve sem üzemel az állomás, de már közel 3500 esethez hívták a hidegkúti mentőket. Többnyire a II. kerületben van szükség a segítségre, de a szolgálatban lévő gépkocsik az agglomeráció településeire vezető utakat is sűrűn róják.
—Működési területünk Pesthidegkút és a szomszédos települések, de kocsihiány esetén a II. kerület belső részét és a pilisi régiót is ellátjuk. Az esetek fele olyan riasztás, amely nem igényel komolyabb beavatkozást, vagy egészségügyi intézmények közötti szállítás, tehát nem valódi mentési feladat ― jegyezte meg az egyesület elnöke.
A fennmaradó 1500 riasztás azonban esetfeladat, azaz olyan hívásra sietnek, amely orvostól vagy a közterületről érkezik ― heveny rosszullét, baleset, gázolás vagy újraélesztés miatt ― többnyire Pesthidegkútról.
Sok a beteg, nagy a terület. A legnagyobb fejfájást mégis azok a hívások okozzák, amelyekhez nemhogy mentőre, de még ügyeletes orvosra sem lett volna szükség.
—Országosan rengeteg a felesleges hívás, ami hátráltathatja a munkát ― mondta Márton István, a pesthidegkúti mentőegyesület elnöke. ― Előfordult, hogy a helyszínen derült ki: egyszerű hasfájás miatt rohantunk egy beteghez. Ilyenkor nem veszekszünk senkivel ― mert laikusként néha tényleg nehéz eldönteni, tárcsázzuk-e a 104-et vagy sem ―, de jelezzük, hogy indokolatlan volt a hívás, és elegendő lett volna a háziorvost vagy az ügyeletet értesíteni. Egy nap öt ilyen eset már megviseli az embert, mert tudjuk, hogy máshol közben várhatnak a mentőre.
Márton István szavaiból kiderült az is, hogy egyetlen riasztást sem szabad félvállról venni, hiszen nem egyszer fordult már elő, hogy ártalmatlannak tűnő bejelentésnek újraélesztés lett a vége. Tapasztalatuk szerint a 60–65 éves korosztály a legveszélyeztetettebb, Pesthidegkúton sok az idős lakó, és számos idősek otthona is működik a környéken, ez szintén feladatot ad a helyi mentősöknek. Cukorbetegség, magas vérnyomás, stroke, kruppos, lázgörcsös gyermek ― ezek a leggyakoribb okok, amiért mentőt hívnak. Nyáron viszont a baleset a több.
—Nyáron volt egy komoly baleset a közelben, civilek szaladtak el hozzánk, és kopogtattak, hogy azonnal menjünk. Két perc alatt a helyszínen voltunk, és megmentettük a beszorult sérültet. Amikor egy építkezésen leestek a munkások az állványról, szintén jó, hogy itt voltunk. Egy újraélesztésre 4–5 percünk van a szívmegállásnál vagy egy artériás vérzésnél, különben helyrehozhatatlan, maradandó agykárosulást szenvedhet a beteg. Sajnos, gyakran még így sem tudunk segíteni. Ha egy életet meg tudunk menteni, már megérte, hogy létesült ez a mentőállomás.
Márton István, aki főállásban havonta 180–200 órát tölt szolgálatban az OMSZ hidegkúti mentőállomásán, úgy látja, nem véletlenül különálló szakma a mentőzés. Azonnali beavatkozásra, gyors és jó döntésekre van szükség. A legfontosabb feladat stabilizálni a beteg állapotát, hogy szállítható legyen.
―Többnyire infúziót, gyógyszert adunk, intubálunk és lélegeztetünk, vagy igyekszünk a szívritmuszavart megszüntetni, hogy ne boruljon fel a keringés, mert az tovább ronthatja a beteg esélyeit. De vannak olyan esetek, amikor csak a „padlógáz-terápia” segíthet. Ilyenkor lényegében a gépkocsivezető menti a beteget: minél gyorsabban a kórházba.
Az alapfelszerelés a gyors beavatkozásokhoz többnyire elegendő a két mentőautóban, de az egyesület elnöke szerint a kényesebb esetekben a gyorsabb és szakszerűbb segítségnyújtáshoz jobb és több felszerelésre lenne szükség. A Pesthidegkút és Környéke Mentőegyesület alapításának ötlete is ebből az elgondolásból fogant.
—Azért is hoztuk létre az egyesületet, hogy rajta és támogatóin keresztül plusz eszközöket szerezzünk az autóinkba. Ilyen a félautomata defibrillátor vagy a speciális mellény, amivel könnyebb megemelni a beteget. Létezik egy fúró-belövő eszköz, aminek segítségével a csontba juttathatjuk az infúziót és a gyógyszereket. Ez kisgyerekeknél fontos, hiszen nehéz eltalálni a pici vénát. Sokszor nincs idő kísérletezni, biztosabb, ha ezt használjuk, időt nyerünk vele. Nyugaton minden mentőautóban van ilyen berendezés ― tette hozzá Márton István, aki azt is elmondta, hogy a hiányzó műszereket, ha saját pénzükből is, de szeretnék megvásárolni minden hidegkúti autóba, mert megkönnyítik a munkát és lerövidíthetik a gyógyulási időt.
Sokan azt gondolnánk, hogy mindez alapfelszerelés egy magyar mentőautóban. Az eszközök viszont darabonként 50 és 100 ezer forintba kerülnek, és ha minden kocsira tennének belőlük, valószínűleg csődbe menne a mentőszolgálat. Támogatások és szponzorok segítségével már sikerült szert tenniük néhány speciális eszközre. Legutóbb Dankó Virág alpolgármester 150 ezer forintos önkormányzati támogatást nyújtott a szervezetnek, ebből vásároltak egy vákuumos végtagrögzítő szettet, amivel precízebben lehet rögzíteni a lábszárat, a bokát és az alkart. Ákos, az ismert előadóművész egy speciális gyerekrögzítő készlettel segítette a hidegkúti mentőket, így a gyerekeket is biztonságosabban tudják kórházba szállítani. Egy cég lélegeztetőgépet adott, de olyan is volt, hogy egy ügyvéd a hóesésben meglátta a nyári abroncsokkal szerelt autójukat, és kifizette a téli gumi költségét.
A mentőegyesület a gépkocsik mentéstechnikai eszközeinek fejlesztésén túl más célokat is kitűzött maga elé.
—Saját kollégáinkat is támogatni szeretnénk az egyesület által. Munkatársaimnak ötévente meg kell újítaniuk a működési nyilvántartásba vételüket, ehhez az évek során számos tanfolyamot kell elvégezni. Egy-egy továbbképzés akár ötvenezer forintba is kerülhet, ezt már nehéz kigazdálkodni a 85 ezres fizetésből. Tervezzük, hogy egészségügyi előadást tartunk kerületi iskolásoknak és időseknek, ahol elsajátíthatják, milyen tünetek esetén és hogyan hívjanak mentőt, vagy miként nyújtsanak akár életmentő segítséget bajba jutott embertársainknak.
Szabó G.

Hogyan hívjunk mentőt?
Mentőt hívni Magyarországon a 104-es telefonszámon kell. A hívást mentésirányítók fogadják, akik néhány kérdés után küldik a segítséget, és esetleg tanácsot adnak a bejelentőnek (aki a mentőt hívta). Nagyon fontos a pontos válasz a mentésirányító által feltett kérdésekre, mert csak így tudják biztosítani, hogy a megfelelő segítség érkezzen ― időben ― a beteghez.
-Pontos helyszín: A település neve (és kerület) megadása után mondják el a közterület pontos nevét és a házszámot, az emeletet és ajtószámot. Adják meg a kaputelefonon kiírt nevet, ahol csengetni lehet.
- A bejelentő adatai: A telefonszámot és nevet azért kérik, hogy ha nem egyezik a cím, vagy ha bármely okból vissza kell hívni a bejelentőt, legyen meg az elérhetősége.
- A beteg neve és életkora: Erre egyértelmű választ kell adni.
Hogyan történt az egészségkárosodás vagy baleset? Mondják el, pontosan mit lát a bejelentő, és mi a beteg panasza.
Arra a kérdésre is próbáljanak meg pontosan válaszolni, amikor arra kíváncsiak, hogy eszméleténél van-e a beteg, lehet-e beszélni vele, illetve válaszol-e a kérdésekre. Az eszméletlen beteghez ugyanis azonnal a legközelebbi és a legmagasabb szintű mentőegységet riasztják.
Lélegzik-e? Hallanak-e hörgést, sípolást? Ha nem lélegzik, akkor a mentésirányító ― a mentők riasztása mellett ― telefonon elmondja, mit kell tenni a mentő megérkezéséig. Ekkor több kérdést nem is tesznek fel, azonnal indítják a legközelebbi mentőt.
Milyen a beteg bőrszíne? Ha vesz levegőt a beteg, akkor arra kíváncsiak, hogy lila, esetleg sápadt-e? Fontos jelezni, hogy verejtékezik-e a beteg.
Ha a mentésirányító indokolatlannak véli a mentőküldést, a háziorvos vagy az orvosi ügyelet felkeresését javasolja.

Akik a Pesthidegkút és Környéke Mentőegyesületet (adószám:18149818-1-41) anyagilag is támogatni szeretnék, azok a Budapest Bank 10104105-06342600-01003001 számlaszámán tehetik ezt meg. Elérhetőség: Márton István elnök, 06 20 349-3322, vagy e-mail: marton.istvan.mt@t-online.hu.