Kedves Szomszéd
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

„Ha két szó összekoccan”

2013. január 24.

Két izgalmas írástanfolyam is indult a Marczin 2012 őszén. A Szófaragóra 10-14 éves gyerekeket vártak, a Kreatív íráson felnőttek próbálhatták ki magukat. Utóbbin a résztvevők irodalmi remekművekkel „gyurmázhattak”, és megismerhettek egy különleges eszközt, a versgépet is.

A felnőtt kurzus februárban újra indul. A foglalkozásokat ezúttal is Lackfi János író, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára vezeti. Lackfi úgy véli, az íráshoz rengeteg gyakorlásra – és jókedvre – van szükség.

Azt gondolnánk, hogy az írás, pláne a kreatív írás az újságírókon kívül csakis néhány elvetemült fűzfapoétát hozhat lázba. Mekkora tévedés! Lackfi János első Kreatív írás óráján 2012 őszén annyian gyűltünk össze, hogy alig fértünk be a terembe. Hamar kiderült az is, hogy az írás nagyon sokféle embert érdekel. Az óra elején Lackfi mindenkit megkérdezett arról, hogy mit vár a találkozóktól. Volt olyan, aki gondolatébresztő és játékos eseményre vágyott, mivel irodai munkája nem az. Mások a reklámszakmából érkeztek. Bár ők nap mint nap szófaragással foglalkoznak, szerették volna az írás más területein is kipróbálni magukat, ehhez kértek segítséget. Egy fordító-tolmácsként dolgozó fiatalember pedig éppen azért iratkozott be, mert a munkájában akart fejlődni. Természetesen olyanok is csatlakoztak a kurzushoz, akik szabadidejükben verset, novellát írnak, és kíváncsiak voltak, mit szól műveikhez a szakember. De írni szerető iparművész és grafikus is jelentkezett. A legfiatalabb résztvevő – egy gimnazista lány – verseket ír, és úgy érezte, az iskolában nem nyílik elég lehetősége arra, hogy fejlessze ez irányú tudását.

 

Lackfi azt mondta, bízik benne, hogy mindenki jól érzi majd magát, és közben tanulni is fog. Fájlalta, hogy az irodalomórákon nincs lehetőség írásfejlesztésre, mert a diákok leginkább csak „szépeket gondolhatnak arról, amit mások írtak”. Ez is az oka annak, hogy az irodalomról csak keveseknek jut eszébe a szórakozás. – Megtanuljuk, hogy egy vershez nem lehet hozzányúlni, csak szó szerint elszavalni, így aztán mindenkiben kialakul egy furcsa távolságtartás. Vers- vagy prózasimogatóra lenne szükség, játékos és jókedvű órákra – fogalmazott az író. Hangsúlyozta: a kurzuson szeretné megmutatni, hogy az írás szórakoztató, hogy gyurmázni lehet a nyelv anyagát. Azt is megjegyezte, hogy a humor azért jó, mert „a lelki slejmjeit felröhögi vele az ember”.

És hogy meg lehet-e állapítani azt, hogy tehetséges-e valaki? Ha egy kezdő odaáll a rajthoz a profik mellé, borítékolható, hogy le fog maradni, de nem azért, mert nem tehetséges, hanem mert hiányzik róla úgy száz kiló izom. Lackfi – mint mondta – ezért is örül annak, hogy több résztvevő említette, hogy formákat, technikákat szeretne tanulni, mert éppen ezek vezethetnek el a szükséges erőnléthez.

Szóba került, hogy az évtizedek során nagyon sokan és sokfélét írtak. „Ha bemegyünk egy könyvesházba, ahol többemeletnyi könyv sorakozik, elfoghat minket az az érzés, hogy minek? Erdőbe fát? De az a helyzet, hogy azt a genetikai kódot, aki én vagyok, azt az átmérőt, amin a világ rajtam átszivárog, csak én tudom megírni. Ebből a helyzetből senki más nem látja a világot!” 

A tanfolyamon a diákok megismerhették a versgépet, amely a Rubik-kocka logikáján alapul, vagyis cserélhető elemekkel dolgozik. A forma alapja lehet például egy Arany János-versrészlet. „A világ egy kopott szekér, ∕Haladna, de nem messze ér”. A szöveg elemeit cserélgetve érdekes jelentések születhetnek – az egyik írónövendék szerzeménye például így szólt: „A világ egy csillogó labda, ∕pattogna, de nincs felfújva”. A játék kapcsán szóba kerültek a szürrealizmus merész szókapcsolatai és képi világa, kielemezték Lautréamont gróf híres mondásának, a „szép, mint egy esernyő és egy varrógép véletlen találkozása a boncasztalon”-nak a jelentését is. A varrógép összevarr, az esernyő pedig kinyílik. A két tárgy ugyan távol esik egymástól, de ha eggyel „továbbgondolunk,” kinyílik a történet. 

A kurzus résztvevői megtanultak kreatív szókapcsolatokkal izgalmat vinni közhellyé vált szavakba. Jelentés-összeszikrázások után is nyomoztak, „hiszen ha két szó összekoccan és olyan jelentés születik, ami nem volt, az már a költészethez tartozhat”.

Novák Zsófi Aliz


A KREATÍV ÍRÁS (creative writing) eredeti formájában olyan szervezett keretek között történő írásgyakorlat, amely a különféle műfajokban való alkotás szabályait igyekszik megtanítani változatos, értékelő, elemző, kritikai módszerekkel. A kreatív írásnak ez a formája az Egyesült Államok egyetemein az 1940-es években vált önálló diszciplínává. A kreatív írást ma már hivatásos írók tanítják a világ egyetemein, az írói körökben („writers’ circle”) a nyári egyetemeken, sőt még a látogatás nélküli, távoktatási képzés formájában is megtalálhatjuk ezt a kurzust.

Magyarországon az első Kreatív írás című komplex egyetemi képzést a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2004-ben Lackfi János és Vörös István költő-tanárok kezdeményezésére indították. A program sikerességének tudható be, hogy 2008-tól MA-képzésként folytatódik, sőt, 2009-től az egyetem szakirányú továbbképzést is hirdet ebben a témában Alkotó vers és prózaírás címmel. (Raátz Judit: A kreatív írás gyakorlatai című cikke nyomán)

INFO:
Újabb felnőtt KREATÍV ÍRÁS KURZUS indul FEBRUÁR 4-TŐL 15 héten keresztül a Mar­czibányi Téri Művelődési Központban. Az egy alkalomra szóló belépő 2000 Ft, a bérlet ára 30 000 Ft. Bővebb információ: Vörös Zsuzsa, telefon: 06 70 382-4706, e-mail: voros.zsuzsa@marczi.hu.

Fotó: Litera.hu