Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Kedves Szomszéd
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Aki világsztárokat hoz Magyarországra

2016. december 19.

Jakobi László csellistaként játszott a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarában, a Mandel Quartettben, de fellépett Cseh Tamással is. Ma az ország egyik legismertebb hangversenyrendezője.

 A világon egyedülálló módon ezer olyan nézője van, aki hajlandó évekkel korábban megvenni bérletét a koncertekre. A szervezőnek hála, a klasszikus zene sztárjait – köztük olyan zongoristákat, mint Kiszin, Szokolov vagy Uchida – rendszeresen hallhatja a magyar közönség.

– Akkor költöztem Újlak-Felhévízre, amikor megismertem a feleségemet, aki tősgyökeres budai lány. Korábban a Rákóczi úton vettem egy szép világos lakást, de amikor elkezdtem zenét hallgatni és a tű lepattant a lemezről, mert egy busz elhaladt, rájöttem, hogy rosszul választottam. Budai lakásunkat nagyon szeretjük, óriási előnye, hogy tömegközlekedéssel és kerékpárral is könnyen eljutunk mindenhová.

Jevgenyij Kiszin zongoraművésszel, Sipos Szilvia szerkesztővel

A lemezhallgatás is élvezetesebb itt?

Megváltoztak a szokások, már én is internetes oldalról töltöm le a zenét. Régen összegyűltünk a barátaimmal – mások mellett Novák Jánossal, a Kolibri Színház igazgatójával, Másik Jánossal, az Európa Kiadó tagjával – és órákig hallgattuk együtt a külföldi útjaimról hazahozott lemezeket. Egész ügyes lejátszók voltak ezek, még egy Mahler-szimfónia szólamait is jól lehetett hallani. Ma milliós összegekért kapható profi lejátszó, de sajnálnék annyi pénzt fizetni érte. A jó és a luxus minőség között nincs akkora különbség.

A zenészek között sincs?

Hát ott van, és engem már csak a legmagasabb minőség érdekel. Elmondhatatlan érzés a legkiválóbb művészek mellett állni egy olyan koncerten, amit én szerveztem. És évről évre ilyen élményben lehet részem: hogy csak az elmúlt hónapot említsem, novemberben David Fray, Jevgenyij Koroljov és Bogányi Gergely adott koncertet.

A Koroljov-koncertet Kocsis Zoltán emlékére ajánlották…

Általában beszélek a közönséghez a koncert elején, de akkor két mondat is nagyon nehéz volt… Nem tudom elfogadni, hogy egy ekkora tehetség, aki még tele volt tervekkel, meghalhat. De ő nem két, hanem három végéről égette a gyertyát. Éjjel-nappal csak a zenével foglalkozott. Elsős zeneakadémista voltam, amikor játszhattam egy lemezfelvételén. Hárman csellóztunk az őt kísérő zenekarban, és a próbák során mindegyikünkkel külön eljátszotta a Bach zongoraversenyek részleteit. A zenekar minden tagját kamarapartnernek tekintette. Nem fogadott el megalkuvást, kifogást. Annak idején vele is gyakran beszélgettem arról, kit hívok meg, hiszen Ránki Dezsővel együtt ő is rendszeres szereplője volt A Zongora sorozatnak. Egy alkalommal hosszan nézte a listámat, amin egyébként nagy nevek szerepeltek. Szokolovnál felpillantott, és azt mondta, „na, igen, ő már valami”, pedig Szokolov akkor még nem volt világsztár.


Kocsis Zoltán

Mivel lehet a sztárokat Magyarországra csábítani?

Budapest hangversenytermei önmagukban is nagy vonzerővel bírnak, de az is számít, kik léptek már föl a szervezésemben. Mára már a világ legrangosabb sorozatai közé tartozik a budapesti A Zongora.

Legendák keringenek arról, hogy a hatalmas gázsik mellett mi mindent kérnek a rocksztárok a fellépésükhöz. Hogy van ez a klasszikus zene celebjeivel?

Többségük hihetetlenül szerény. Szokolovról is hallottam rémtörténeteket, sokan mondták, hogy megközelíthetetlen és kibírhatatlan. Én nem ezt tapasztaltam, nagyon jó barátságban vagyok vele. Nincsenek nagy igényei, de az igaz, hogy azoknak tökéletesen meg kell felelni. Semmi sem mehet a koncert rovására, és többórás gyakorlási lehetőséget kell neki biztosítani.

Minden sztár ilyen?

Egyetlen rossz tapasztalatom volt, de nem szeretném elárulni a nevét. A pekingi olimpia után kértem fel, ő a többi híresség gázsijának a négyszeresét kérte. Ráadásképp egy emeletet a Kempinski Hotelben és limuzint a szállítására. Sokat ígértem, de jóval kevesebbet az általa kértnél, és a luxusautót sem akartam biztosítani. Visszaírt, hogy akkor gyűjtsek még. Nemrég hallottam egy koncertjét és csalódtam. Nagy tapsot kapott, de úgy érzem, olyan közönség éljenezte, amely ritkábban jár hangversenyre.



A Mandel Quartet Jeruzsálemben 1986-ban

Az ön közönsége zeneértő?

A zongorakoncerteké feltétlenül. Ezzel együtt a koncertek előtt van egy-két „keresetlen szavam”. Mindig megkérem a közönséget, hogy próbálják meg a köhögések hangerejét mérsékelni. Ha nem mondom be, figyelmeztetnek, ne felejtsem el. Sokan azt is kérték, mondjam be, hogy a cukorkát egy mozdulattal nyissák ki, mert néhányan lassan – negyed órán keresztül zörögve – próbálják kibontani, tönkretéve így a környezetükben ülők zeneélvezetét.

Van olyan művész, akit nagyon szeretett volna „becserkészni”, de nem sikerült?

Persze, nem is egy, például Maurizio Pollinit több mint tíz éve próbálom megnyerni, és mivel már nem fiatal, egyre kevesebb az esély. Kiszin pesti koncertje is tízéves munkám eredménye.

Pollini kapcsán kérdezem. Van korhatár ebben a műfajban?

Az nem titok, ha valaki már idősebb, kevesebbet gyakorol. De egy nagy művészt akkor is óriási élmény hallani. Eljutottam Yehudi Menuhin egyik utolsó koncertjére. Remegett a kezében a vonó, de volt két olyan hang, amiért megérte ott lenni. Nem szabad a nagy öregeket bántani, az ő jelenlétük, gondolataik, végső soron minden eljátszott hangjuk aranyat ér. Ameddig hajlandóak bármit megmutatni, azért a közönség csak köszönettel tartozhat. 

Úgy tudom, a közönséggel is egyeztet a fellépőkről.

Megkérdezem őket, kinek örülnének. Több mint húszezer nézőnek birtokolom a címét, így ezek a felmérések elég pontosak. Általános vélemény szerint Budapesten körülbelül harmincezer azoknak a száma, akik évente legalább két-három alkalommal járnak hangversenyre, vagyis a nézők jelentős részéhez eljutnak a kérdéseim. Sajnos, a koncertre járók száma az évek során csökkent, jó lenne megállítani ezt a tendenciát. 

Mit lehet tenni ellene?

Az oktatáson nagyon sok múlik. A Kodály-módszert – és ebben egyetértek feleségemmel, (Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora – a szerk.) – újra már óvodáskorban alkalmazni kellene. Az iskolákba tervezett mindennapos éneklés, persze a fokozatosság elvének figyelembevételével, szintén fontos lehet. Támogatok minden olyan televíziós műsort is, például a Virtuózokat, amely a klasszikus zenét népszerűsíti. Mi is rendszeresen tartunk ingyenes gyerekműsorokat. Ezeknek az az érdekessége, hogy magyar sztárművészeket kérek fel a nemes feladatra.

Lehet ma nyereséges egy hangverseny?

Egyszer kiszámoltam, ötvenezer forintos jegyeket kellene eladnunk, hogy az legyen. Szükség van támogatásra. Fontosnak tartom a kiszámíthatóságot, ezért nálam két évvel a hangverseny előtt lehet a legolcsóbban megvenni a jegyeket, melyek az eseményhez közeledve egyre drágábbak lesznek. Szervezőként küzdök a támogatókért és a reklámért is. Maximalista vagyok, addig szervezek egy koncertet, amíg nincs telt ház. De tudnom kell azt is, hogy egy művésznek mekkora a közönsége. Hiába zseniális, ha ötven néző kíváncsi rá, akkor nem szabad a Zeneakadémia nagytermébe vinni. 

Hogyan lehet valakit ismertebbé tenni?

Fülön fogva nem lehet bevinni a nézőket. Bogányi Gergely például azzal bővítette közönségét, hogy egyetemi koncerteken játszott, nagyszámú egyetemistát megszólítva. Balázs János pedig ingyenes gyerekkoncerteket tart. Ma már mindketten világhírű művészek, óriási tehetségek, de megdolgoztak a közönségükért. Erre tanítom a fiatal művészeket, hogy a mai világban nem elég jól zongorázni, mert az csak egyetlenegy alkalmat jelent. 

Mi a legszebb része a munkájának?

Fantasztikus élmény, amikor a világ legkiválóbb művészeinek a főpróbáját egyedül hallgathatom órákon keresztül. Ugyanilyen öröm és boldogság tudni, ha egy zenerajongónak életre szóló élményt szereztem. Büszke vagyok rá, hogy számos köszönőlevelet kapok a hangversenyek után, mert ilyenkor érzem, van értelme. Nagy siker az is, hogy rengetegen bíznak bennem, és évekkel a koncertek előtt megveszik a bérletet. Volt egy idős úr, aki írt egy nagyon kedves levelet: „Kedves Jakobi úr! Nem gondoltam, hogy valaki 94 éves koromban rávesz arra, hogy két évre előre megvegyem a bérletemet. Magának sikerült. De ígérem, meg fogom érni!” 

A zenén kívül van hobbija? 

A golf, és végső soron ez a szerelem is a zenéhez kapcsolódik. New Yorkban léptünk fel a Mandel Quartettel, szabadidőmben városnézés közben vettem egy golfszettet. Amikor a repülőtéren megjelentem, a barátaim nagyon nevettek, és biztosak voltak benne, hogy soha nem fogom használni. De nem lett igazuk, az évek során több mint hatvan kupát nyertem. Két éve, amióta én vagyok a szenior golfválogatott játékoskapitánya, elkezdtem csapatot építeni. Idén Norvégiában az Európa-bajnokságon harmadikok lettünk. Összehasonlításképp, én huszonegy golfozóból választottam ki a csapattagokat, a megelőzött spanyoloknál százhúszezer játékosból válogattak.

Mi az oka ennek a nagy különbségnek?

A Széchenyi-hegyen Európa talán legszebb pályája működött, de amikor az oroszok bevonultak, bezárták és felszántották. Eleinte még a tenisz is úri mulatságnak számított, csak a hatvanas években változott meg a megítélése, a golf viszont a rendszerváltásig tiltva maradt. De mivel például a cseh vezetők golfoztak, ezért náluk nem lett tiltott a sportág.

Milyen hangversennyel zárult az év? Hogyan ünnepel?

December 14-én tartottuk az utolsó koncertet, Vigh Andreát, Várdai Istvánt és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát hallhatta a közönség a Zeneakadémián. A 2017-es sorozatot már több mint egy éve meghirdettem, a 2018-as jubileumi év különleges eseményeit még idén közzéteszem. Különleges év lesz, hiszen húszéves lesz a gödöllői hárfafesztivál és tizenöt éves az MVM Koncertek – A Zongora-sorozat. Karácsonykor pihenni fogok. Régen a Balatonnál karácsonyoztunk, de mióta felnőttek a gyerekek, itthon maradunk. A legnagyobb öröm, ha mindkét fiunk velünk ünnepel.Novák Zsófi Aliz