|
|
Hidegkút kialakulásáról, fejlődéséről: három évszázad térképeiből nyílt kiállítás
a Kultúrkúriában június 3-án.
A betelepülés első évszázadának végére már kialakult faluszerkezetet a természeti
adottságok – hegyek, völgyek, de leginkább patakok, vízmosások, árkok – határozták
meg, máig hatóan. Döntő tényezőnek bizonyult a falu egyetlen főutcája is, amely
rákényszerítette a lakosokat arra, hogy hidat építsenek az út mentén húzódó mély
árok felett. Jóllehet az út bal oldalán – a mai Gazda utcától a máriaremetei elágazásig
– házak sora húzódott, a falu központja a jobb oldalon, az ófalui templom körül
és a Gazda utca bal oldalán alakult ki. Meg kellett tehát teremteni a kapcsolatot
mind a Templom és Gazda utca, mind a főút lakosai között. A két hidat a XVIII.
század hetvenes-nyolcvanas éveiben készült térképek már föltüntetik.
A helytörténész számára igazán izgalmas adatokat azonban az úgynevezett úrbéres
térképek tartogatják. Ezek mutatják ugyanis a falu határát, a szántók, rétek,
legelők, erdők fekvését, felosztását és birtokosait, például azt, hogy Hidegkúton
a szőlőművelés a XIX. században fokozatosan visszaszorult, igazolva azt az „oral
history” adatot, hogy a falu határában nem volt érdemes szőlőt művelni, hogy a
hidegkúti bornak nem volt jó a híre, sőt. Egy-egy dűlőnév mára rég eltűnt mesterség
jelenlétét igazolja, vagy ma még mindig művelt iparágét, mint például a kő- és
kavicsbányászatét. A birtoktérképek — a falu határának ábrázolásán túl — megnevezik
a falu földesurait (Turcsányi, Szunyogh, 1815), a határos településeket (Terrenum
Solmariense, Vetero-Budense/Óbuda, Neo-Budense/Buda), és felsorolják a házat bíró
jobbágyok neveit is.
Ha kíváncsiak vagyunk, hogy 1813-ban kik, hol lakták a falut, akkor Pesthidegkút
1813-ban készült részletes úrbéri felmérési térképét kell faggatnunk. A színes,
kéziratos térkép a jobbágyok neveinek feltüntetése mellett az épületek alaprajzát,
az udvarok, telkek méreteit, a patakokat, hidakat, a mára már eltűnt tavat is
ábrázolja. Számos ismerős család nevével találkozhatunk a kétszáz éves dokumentumon,
például: Tauner, Balás, Thalvieser, Gutmayer, Berger, Kretz (Krätz), Holczinger,
Murber, Kellner, Erdőfy, Helter, Stadtmüller, Serer, Gungl (Kungl), Steinemann.
Közülük kerültek ki a falu választott bírói, esküdtjei, községházi alkalmazottjai.
Ők formálták Hidegkút jelenét, azaz múltját…
Czaga Viktória helytörténész
|
| |
