Ahogy a szomszédból láttam

Tulajdonosa és egyben utolsó lakója már másfél évtizede búcsút vett földi életétől. Pedig egykor országos, sőt világhírű lakói voltak ennek a pasaréti villának.

A házat Hajós Mihály, az 1934-ben megnyílt Fenyves utcai elemi iskola egykori igazgatója építtette. Lánya, dr. Hajós Márta (1916-2000) algológus, a földtudomány doktora haláláig e házban lakott második férjével, Orosz Tiborral. Első férje, és gyermekeinek apja dr. Szurovy Géza (1917-1999), geológus, egyetemi tanár, szakíró, a kőolajföldtan közismert és nagyrabecsült művelője is a ház lakója volt válásukig. Később Szurovy Géza megalapította, és kilenc évig vezette a Baghdad Egyetem műszaki fakultásának olajbányászati tanszékét. A Közel-Kelet mindennapi életét ismertető könyvei révén is ismertté vált a hazai olvasótáborban. Gyermekeik itt töltötték gyermekkorukat, Szurovy Mária (későbbi Nagy Lajosné) és Szurovy András, aki már hosszabb ideje Németországban él. A Hajós család mint tulajdonos, a ház földszintjén lakott.

Az emeleti lakás különösen gazdag névsorral büszkélkedhet. Az 1940-es évektől Szakáts Miklós (1920–1984) színész és felesége, Nijinsky Tamara (1920-) színésznő bérelte a lakást. Gyakori vendégük volt Tamara nagymamája, Márkus Emília (1860-1949), a századelő legendás színésznője. Volt a szomszéd kert felé egy kis átjáró a kerítésen, s gyermekkoromból emlékszem, hogy Márkus Emília gyakran átlátogatott a kertünkbe, és egy nádfonatú karosszékben melegedett a napon a házunk szélvédett szegletében. Szakáts Miklós és Nijinsky Tamara házassága válással végződött, ezért elhagyták a Hidász u. 5.-beli lakásukat. Közös leányuk, Szakáts Kinga is itt töltötte életének első éveit. Kinga édesanyjával az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, és Tamara édesanyja, a világhírű balett-táncos Vaclav Nyizsinszkij özvegye (született Pulszky Romola) fogadta be őket Montreálban. Később az Egyesült Államokba, Arizonába költöztek, ahol ma is élnek. Kinga előbb zenetanári, majd színháztörténeti diplomát szerzett, és feldolgozta mind Márkus Emília, mind Vaclav Nyizsinszkij és Pulszky Romola életét. Kétezerben Kinga Terry Earp monodrámáját is előadta: Madame Nijinsky – A férjem egy isten címmel, amelyet az IBS színpadán, Budapesten is bemutattak.

Az így megüresedett emeleti lakásba újabb híres lakók költöztek, Fábri Zoltán (1917-1994) filmrendező és felesége, Apor Noémi (1918–2005) színésznő, aki Várkonyi Zoltán filmrendező testvére volt, valamint Péter fiuk (1950-2010), aki később fotóriporter, fotóművész lett. Fábri Zoltán itt élt 1994. augusztus 23-án bekövetkezett haláláig. Számomra emlékezetes a szomorú esemény, mert, mint szomszédot, minket hívott Apor Noémi, hogy siessünk át, mert nagy bajt észlelt. Zoli bácsi (így hívtuk őt) a foteljében ült, mintha csak délutáni álmát aludná egy könyvvel az ölében. Amilyen békés, nyugodt embernek ismertük életében, úgy érte a halál is. Csendben elaludt. Apor Noémi még pár évig élt özvegyen a lakásban, de élete utolsó éveit már nem itt töltötte. 

Mi, a két szomszéd házban lakó gyerekek, kölcsönösen bejáratosak voltunk egymás kertjébe, lakásába, így a szülőket, a rokonságot is közelről ismertük. A két kert közötti átjáró is segítette a mindennapos kapcsolatot, de mindenekfelett az, hogy közel azonos korosztályba tartoztunk. Ehhez a gyereksereghez már szinte automatikusan csatlakoztak a környező házakból és utcákból az osztálytársak, így mindig élénk gyerekzsivaj lengte körül a Hidász utca 5-7. környékét. 

Nagy élmény volt számunkra például az 1950-es évek elején, hogy Szurovy Géza – akkor már elfoglalt olajmérnök, szolgálati Pobjeda autóját küldte napközben a sofőr Gyurka bácsival, hogy autóztassa meg gyermekeit. Ilyenkor ahány gyerek belefért, benyüzsögtünk az autóba, és fel a Hármashatár-hegyre vagy a János-hegyre.

Jellegzetes látvány volt később a nagy fekete Zil limuzin, ami forgatások idején Fábri Zoltánt hozta-vitte. Gyerekként igazán fel sem fogtuk, hogy Zoli bácsi- minden idők egyik legsikeresebb magyar filmrendezője. Amikor a szülők nem voltak otthon, (Fábri) Petivel besurrantunk a nappali szobába, és feltettük a Körhinta zenéjének féltve őrzött viaszlemezét. Nekünk akkor még rádiónk sem volt, így ez különösen nagy élménynek számított. 

Pár évtizeddel később a fiam sétáltatta Fábri Zoltán foxi kutyáját, s az idős filmrendező a szomszéd kamasz fiúval hosszasan el tudott beszélgetni a kutyasétáltatás kapcsán. Szelíd, közvetlen ember volt, soha sem hivalkodott tehetségével.

Ha átnézek a szomszédba, ezek az emlékek 60-70 év távlatából mind felötlenek. Ők elmentek, én pedig ugyanannak a szomszéd háznak a lakója maradtam.

Dr. Viczián Miklós

Ha átnézek a szomszédba, ezek az emlékek 60-70 év távlatából mind felötlenek. Ők elmentek, én pedig ugyanannak a szomszéd háznak a lakója maradtam.

Márkus Emília unokájával, Tamarával és dédunokájával, Kingával