Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Díszpolgárok Budán: Külkey Henrik

2012. február 21.

 Az 1846-os esztendőben Buda szabad királyi főváros választópolgársága hat díszpolgári kitüntetésre tett javaslatot a tanácsnak, amit az el is fogadott.  Az év első felének kitüntetettjéről, Külkey Henrikről keveset tudunk.

Abból a kevés adatból viszont egy művelt, a kor szociális problémáira igen érzékeny személyiség tűnik elénk: jómódú pesti ügyvéd, aki jótékony célokra rendszeresen adakozik. Mivel a jótékonysági „akciók” – jelentőségüknél fogva – a reformkorban túlnőttek Buda és Pest város határain, az adakozók országos figyelemben és elismerésben részesültek.

Külkey Henrik a Ludovicea nevű magyar katonai intézetnek például 12 aranyat, a Magyar Tudós Társaságnak pedig 31 forintot adományozott (míg például Kőszeg mindössze 5 forintot). Hogy miért pont 31 forintot adományozott Külkey? Azért, mert a fordításaiért (színdarabokat fordított a mára már joggal feledésbe merült XVIII. századi Iffland, Ágost Vilmos hannoveri drámaírótól, illetve Steigenstein Ernst August báró-vezérőrnagytól) az Akadémia 31 forintos pályadíjban részesítette, és ő ezt az összeget utalta vissza a tudós társaság javára. Adományozói érdemeit, többekével együtt, az országgyűlés az 1836:XXXIX. és az 1840:XLII. törvénycikkben örökítette meg. A pesti magyar színház ügyében cikket író (1836) Külkey neve Széchenyi István gróf naplójában is föltűnik, midőn a gróf Budán házat akar vásárolni. Az 1840-es években Külkey maga is földbirtokossá lesz. Megvásárolja a csallóközi Róczháza puszta (Komárom megye) háromnegyed részét. Fia, Külkey Vilmos, bár apja irodalmi hajlamait örökölte – gyermekkorában verseket írt –, férfivá érve komoly foglalkozás után nézett, és mint nyugalmazott vizsgálóbíró hunyt el Budapesten, 1884-ben.

A budai polgárok elismerését azonban a Budai Jótékony Nőegyletben végzett titkári tevékenységével érdemelte ki. A nőegyletet Hermina főhercegnő, István nádor édesanyja alapította. Az ifjú nádornét (aki 19 évesen gyermekágyi lázban hunyt el) az 1816-os éhínség sarkallta a jótékony egyesület megalapítására. A halála után is továbbműködő egylet fővédnöke József nádor harmadik felesége, Mária Dorottya főhercegnő lett. Külkey feladatához tartozott, a titkári teendők mellett, az éves beszámolók megírása is. 

Nem járunk messze az igazságtól, ha úgy véljük, hogy az egyre ismertebbé váló pesti ügyvéd személyes érdemei mellett a nádorné iránti tisztelet is szerepet játszott abban, hogy a választópolgárság 1846. március 6-án javasolta Külkey díszpolgárrá választását. Azon érdemeket vették figyelembe, amelyeket Külkey Henrik ügyvéd úr „mint a budai nőegylet” titkára és ügyvédje „hosszabb évsoron keresztül e jótékony intézet, valamint a város ügyefogyottjainak érdekében” szerzett. Figyelembe vették továbbá, hogy a „Mária Dorottya főhercegasszony ő fenségének k[egyes] védelme alatt álló tápintézet” számára rendszeresen gyűjtéseket szervezett. A jó budaiak megadták a tisztelet módját is, midőn az oklevelet a „főváros nagyobb címjelével”, azaz nagyobbik pecsétjével látták el. VICZA

(A képen Mária Dorottya hercegnő (1800−1855), József nádor harmadik felesége)