Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Sokadszor a Klebelsberg-kastélyról

2010. november 23.

Az idei Klebelsberg Kuno Napokon megkülönböztetett figyelem irányult a kultuszminiszter pusztuló pesthidegkúti otthonára, amelyet feleségével, Botka Saroltával 1923-ban vásároltak és három év múlva költöztek oda.

A kastély jövője – úgy tűnik – bíztatóan alakul, miután sor került egy olyan
bejárásra, amelyen Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett a kerület
polgármesterének, és országgyűlési képviselőjének társaságában. Éppen ezért nem
érdektelen felidézni a múltat, feleleveníteni azokat a mozzanatokat, amelyek évek
hosszú során át odavezettek, hogy mára életveszélyessé vált ez a jobb sorsra érdemes
épület.

Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter és felesége lasztóczi Botka Sarolta 1923.
november 17-én vásárolták meg azt a pesthidegkúti nemesi birtokot, amelynek tulajdonjogát Botka Sarolta jegyezte. A földhivatali nyilvántartás szerint a birtok állt 1384
nöl belső telekből, 677 nöl udvarból és a rajta álló épületből. A házaspár az
udvarház átépíttetésével, a park kialakíttatásával 1926-ra végzett. Pesthidegkút
község még ebben az évben hálából díszpolgári címmel tisztelte meg Klebelsberg
Kunot és nevezte el róla a Budai utat, a falu főutcáját, felesége pedig a
mai Galóca  utca névadója (Sarolta utca) lett. Klebelsberg sajnos nem sokáig élvezhette
a falu tiszteletét, mutatós kőfallal körülvett otthona békéjét és nyugalmát, gyönyörű
könyvtárát, a parkot a patak kis hídjával, a rózsalugast a pergolával: hat év
múlva, 1932-ben elhunyt. Férje elvesztése után Sarolta asszony 1949-ig, az államosításig,
visszavonultan élt a kastélyban. Az államosítás után két szobát meghagytak neki,
de 1951-ben a Békés megyei Okányba telepítették ki. Az ingatlant még 1950-ben
juttatás címén a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) kapta meg.

A SZOT szakszervezeti üdülőt, iskolát működtetett az épületben, majd elcserélte
a II. ker. Tárogató út 2-4. sz. alatti ingatlanra (itt kapott helyet 1982-ig a
SZOT Központi Iskolája, ma: IBS). A cserét követően a Pest megyei fenntartású
Rókus Kórház Pszichoterápiás Osztálya fogadta betegeit az egykori Klebelsberg-kastélyban.
Az épület több átalakításon, átépítésen esett át, de könyvtárterme – a kultuszminiszter
egykori dolgozószobája könyvek (mintegy 4000 kötet!) nélkül – berendezésével,
díszeivel együtt a csodával határos módon épségben maradt és megmaradt a kórházi
működés alatt is. Az új tulajdonos azonban elmulasztotta bejegyeztetni tulajdonjogát
a Földhivatalnál, éppen ezért a rendszerváltást követően hosszú és keserves tulajdonjogi
vita kezdődött a Pest megyei Önkormányzat és a SZOT utódja, az 1990-ben létrejött
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) között.

Az elhúzódó peres eljárás egyik fontos állomása a Legfelsőbb Bíróság döntése
2000-ben. Eszerint a tulajdonjog a Pest megye Önkormányzaté, az ingatlan használója
azonban a megyei fenntartású Rókus Kórház. Válaszként az MSZOSZ szinte azonnal
jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Egy év múlva a Pest megyei Önkormányzat árverésre
bocsátotta az időközben műemlékké nyilvánított Klebelsberg-kastélyt. A műemléki
védelem pedig azt jelentette, hogy a mindenkori tulajdonos köteles megóvni, illetve
helyreállítani az ingatlan szerves történeti tartozékát képező könyvtár- és dolgozószoba
berendezését, azaz a könyvtár polcrendszerét, mennyezet-borítását, a szobában
található 2 db Zsolnay-cserépkályhát, a világítótesteket, az íróasztalt, a kertet
díszítő szobrokat, a díszkutat, a rózsalugas tartószerkezetét. A Pest megyei Önkormányzat
nem tudta vállalni a fenntartás és a helyreállítás tetemes költségét, ezért hirdette
meg az árverést. Vevő azonban nem jelentkezett.

2003-ban a jogorvoslati kérelem elbírálásának eredménye az MSZOSZ-nak kedvezett,
így az eladta az ingatlant a – nemzetközi forgalmat is bonyolító – KONZUM Banknak
31.750.000 Ft-ért. A megyei önkormányzat megtámadta a döntést, s az eredmény:
a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma szerint az MSZOSZ jogtalanul járt el,
mert a kastély nem képezte/képezi a szakszervezeti vagyon részét. A tulajdonos
a magyar állam, az adásvételi szerződést ezért érvénytelennek nyilvánította. Az
ügy csattanója azonban, hogy időközben a Bank 400 mFt-tal terhelte meg az ingatlant.2005-ben szemfüles látogatók az Európai Örökség Napok-rendezvény keretében bejutottak az épületbe. Állították, hogy a könyvtár még romjaiban is impozáns képet mutatAz elhúzódó jogi hercehurca alatt a kastély hajléktalanok tanyájaként, drogosok
menedékeként pusztult, és pusztították: a Zsolnay-cserépkályhákat összetörték,
az ajtókat leszaggatták, a lépcsőházi korlátot kitörték, a kerti szobrokat ledöntötték…
mígnem az ismét állami tulajdonba került, s őrző-védő szolgálattal őriztetett,
de üresen álló és ezért is rohamosan pusztuló épületegyüttes életveszélyessé vált.
A cserepeket felverte a gaz, beázik, a parketta felszedve, a falak nedvesek, az
ablakok kitörve, szemét, piszok mindenütt. Egyedül a park őrzött meg valamit a
múlt szépségéből és méltóságából.