Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Klebelsberg orra

2012. május 15.

Adyligeten a nyaralóövezeti besorolás miatt kezdetben nem volt közmű és nem épült iskola sem. Ne csodálkozzunk hát, hogy pionír munkát végző lakók nem tartották elsődleges feladatuknak a közterek díszítését sem.

Megelégedtek a Szent István király katolikus kápolna oldalánál felállított feszülettel és Gellért atya intelmeivel, aki a kertvárosban cseperedő gyerekekbe próbált némi hitet és emberséget plántálni.

Ezért is fogadták olyan örömmel a szintén adyligeti Schall József (1913-1989) Ybl-díjas építészmérnök ötletét, hogy mentsék meg az összezúzásra váró Klebelsberg-emlékmű két sértetlen mellékalakját. Schall a Lakóépülettervező Vállalat munkatársa volt, és ki tudta járni, hogy az építőanyagnak minősített mészkőszobrokat lakóhelyére szállíthassa. Mielőtt azonban a Művészet (nő) és a Tudomány (férfi) allegorikus figuráit Adyligetre vitték, mindkettő talapzatára az akkori évszámot (1960) vésték, vagyis meghamisították az eredeti felállítás dátumát, hogy az alkotások ne kötődjenek a hatalom számára nem kívánatos egykori kultuszminiszterhez. 

 

Budapest köztéri szobrainak lajstromjegyzéke szerint a Klebelsberg Kuno Emlékmű 1937-ben készült, viszont felavatására csak 1939. május 14-én került sor az V. kerületi Eskü téren. A ceremónián részt vett Horthy Miklós kormányzó és felesége, Klebelsberg Kuno özvegye és Csanád egyházmegye püspöke, Glattfelder Gyula is.

A monumentális emlékmű Abonyi Grantner Jenő (1907-1983) Ferenc József- és Munkácsy-díjas szobrász munkája (a női figurát állítólag feleségéről mintázta). Az ostrom alatt a szoborcsoport megsérült, a főalak fejét valószínűleg egy tank lövedéke szakította le. Mégsem a világégés pusztította el, hanem a háborút követő politikai fordulat és a pártvezetők akarata. 1986-ban a Budapest Galéria Szoborsorsok címmel kiállítást rendezett, és erre az alkalomra egy idős férfi kölcsönadta a Klebelsberg szobor orrát, amelyet otthon levélnehezékként használt. 

 

Az emlékmű újbóli felállítására ekkor még nem is gondolhattak, csupán a rendszerváltáskor, az előző érában megbélyegzett művészek és politikusok rehabilitálása után kerülhetett szóba: - Méltatlannak és adósságnak éreztem, hogy Budapesten nem állhat Klebelsberg Kuno-szobor. Mivel nagyon jó minőségű fényképek maradtak fenn az eredeti főalakról, azt újramintázzák, míg a két mellékalakot Adyligetről el kellett szállíttatnunk, hogy a három alak újból egy egészet alkosson – nyilatkozta lapunknak a munkálatok megkezdésekor Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója. 

A negyven év alatt Adyligethez nőtt két szobrot, a Szabadság téren álló Művészet és a Nagykovácsi úti ABC előtti Tudomány allegorikus alakjait szívesebben látták volna a helyi lakosok továbbra is a közelben, a pesthidegkúti Kultúrkúria vagy a kastély mellett, ahol Klebelsberg Kuno lakott. Az emlékművet eredeti helyére már úgysem tudták visszaállítani, hiszen az Erzsébet híd új lehajtójának építésekor az Eskü (mostani nevén Március 15.) tér sokkal kisebbre zsugorodott. Mivel a Budapest Galéria vezetője szerint egy ilyen monumentális mű léptékzavart okozott volna a kertvárosi, alacsony házakkal kiépült Adyligeten, ezért olyan helyet kerestek neki, ahol jobban beleilleszkedik a környezetébe. Végül a XI. kerületi Villányi úton lévő Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium mellett döntöttek.

A Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala Tóth Kálmán szobrász-restaurátort bízta meg az emlékmű rekonstruálásával. A 2001. szeptember 21-én felavatott emlékművel azonban nem csak egy szobor született újjá, hanem az „iskolateremtő” Klebelsberg Kuno mítosza is.

VERRASZTÓ GÁBOR