Kiről nevezték el? A Kitaibel Pál utca

Később, amikor különféle hivatalokban sokadszorra kellett lebetűznöm, néha jobban örültem volna, ha például a szomszédos Baka utcában lakom.

Amikor már tudtam olvasni, megcsodálhattam a Meteorológiai Intézet falán az emléktáblát: „Kitaibel Pál, pesti egyetemi tanár (1757–1817)

botanikus, kémikus, a magyar föld kutatója”. Nem állítom, de nem is cáfolom, hogy a kémia iránti korai vonzalmamhoz ez a felirat is hozzájárult.

Egyik első és máig is csodált kémiai olvasmányomban, Náray-Szabó István Rövid szervetlen kémia című könyvében is hamar megtaláltam a nevét a tellúr elem történetének leírásában. „Először erdélyi aranyércekben találta meg Müller v. Reichenstein 1782-ben. Nem sokkal később Kitaibel Pál, a Magyar Nemzeti Múzeum őre, az előző felfedezéstől függetlenül egy börzsönyi ásványnak, a wehrlitnek elemzésével szintén megtalálta.” A tudomány ugyan már akkor is az igazságot kereste, de igazságos sohasem volt. A világ a tekintélyes német vegyészprofesszor, Martin Heinrich Klaproth jó tíz évvel későbbi részletesebb vizsgálatai nyomán ismerhette meg az új elemet. Ő adta neki a nevét is a latin tellus (föld) szó alapján.

Kitaibel Pál a botanika területén érte el legmaradandóbb tudományos eredményeit. Huszonöt év alatt közel húszezer kilométert barangolt be a Kárpát-medencében, és ezalatt elsőként írt le közel háromszáz növényfajt. A gróf Waldstein Ferenc Ádámmal közösen kiadott háromkötetes Magyarország ritkább növényeinek leírása és képei című könyve 148 olyan növényfajt (alfajt és változatot) ír le, amelyek ma is a W. & K. névjelet, vagyis Waldstein és Kitaibel nevének kezdőbetűit viselik. Ezek legtöbbjéről valószínűleg csak a növénytan avatott ismerői hallottak, de néhányuknak már a neve is élvezettel töltheti el a laikusokat is: hegyközi cickafark, hosszúfüzérű harangvirág, homoki kikerics, pirosló hunyor, sugaras zsoltina.

Aki nem akar vaskos növényhatározókat böngészni, Kitaibel Pál virágai közül megtekinthet néhányat a Cziglényi Ádám tervei alapján a Magyar Posta által 1967-ben kiadott bélyegsorozaton.

A lakásunkból kinézve, az utca túloldalán klinkertéglás épülettömbre láttunk. Az ablakok mögött irodák és laboratóriumok voltak, az udvaron háziállatok éldegéltek. Azoknak a mezőgazdasági kísérletügyi intézeteknek az utódai voltak ezek, amelyek 1900-1901-ben épültek a Kis Rókus és a mai Keleti Károly utca közötti területen (ma a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működik bennük). 1902-ben a létrejött utca az Intézet utca nevet kapta. A túloldalára költözött 1910-ben a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet. Az utca 1913-ban vette fel a mindezen területeken egyaránt tevékenykedő polihisztor, Kitaibel Pál nevét. Emlékét Budapest II. kerületén kívül Sopronban és Mátraszentimrén, valamint szülőhelyén, a burgenlandi Nagymartonban (Mattersburg) őrzi utcanév, Harkányban pedig iskolát neveztek el róla.

Bár életében az oktatás a kutatás rovására mindig háttérbe szorult, bizonyára nem lenne ellenére, ha tudná, hogy a nevét viseli a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny (kitaibelverseny.hu), amely több évtizedes múltra tekint vissza.

Kitaibel Pál életéről és munkásságáról több száz cikk, disszertáció, kiadvány jelent meg. Munkáit a nemzetközi szakirodalomban máig is idézik. Az első monográfiát a magyar botanika két ikonikus személyisége, Jávorka Sándor és Soó Rezső jegyezte (Kitaibel Pál. Budapest, 1957). Jávorka nevezte Kitaibelt a „magyar Linnének” (Kitaibel Linné alázatos követőjének vallotta magát). Munkásságának mai legjelesebb ismerője és ismertetője Molnár V. Attila botanikus, a Debreceni Egyetem professzora, a Kitaibelia című botanikai szakfolyóirat főszerkesztője.

Az ő könyveiből (Kitaibel Pál élete és öröksége. Biatorbágy, 2007; Kitaibel – Egy magyar tudós élete, Debrecen, 2016) azt is megtudhatjuk, hogy a furcsa név a német Kühtreiber (marhahajcsár, esetleg gulyás, csordás) szó változata. Ha gyerekkoromban tudtam volna, hogy egy cowboyról elnevezett utcában lakom, lehet, hogy másképp alakul az életem.

Schubert András