A „fényre” épült ház

A 48 éves férfi két gyermek felnevelésének gondját hagyta özvegyére, Baumgartner Irmára, aki tizenhat esztendő múlva eladta a Retek utca 15/a és Fény utca 2. szám alatti sarokházukat a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. oda tervezett modern bérháza részére.

A 117.6 négyszögöl nagyságú területből 356 négyzetmétert lehetett beépíteni, ráadásul az építési hatóság megszabta azt a szépészeti követelményt is, hogy a szomszédos hatemeletes bérház tűzfalának nem szabad látszania, ezért az eredetileg ötszintesre tervezett épület sarokrészét 5 méterrel, vagyis plusz két emelettel meg kellett toldani.

Vidor Emil (1867–1952) műépítész, a nagypolgári villaépítészet mestere leginkább szecessziós stílusban alkotott, kevésbé ismert fia, Vidor Pál (1904–1981), aki a sörgyár bérházának rajzait készítette, azonban már a modern stílust részesítette előnyben.

A Fény utca sarkán álló áramvonalas art deco épület Pintér Oszkár (1876–1957) okleveles mérnök, Nyúl utcai építőmester kivitelezésében kereken 10 ezer köbméter beépített légtérrel készült el 1941 őszére, a homlokzati travertin mészkő burkolat és a lépcsőház márványozása a Dunamenti Kőbányák Rt. munkája.

Vidor Pál szintenként három darab két szoba hallos, cselédszobás, erkélyes lakást és egy garzont alakított ki (ebből a földszinti a házmesteré volt), kivéve az ötödik és hatodik „kényszer szülte” emeletet, ahol már csak két-két nagyobb lakás fért el, és melléjük kerültek a mosókonyhák, a szárítópadlások, a személyzeti fürdők és a viceházmester szobája. A Tér és forma 1941/7. száma részletesen beszámolt a tervezés és az egy évig tartó építkezés nehézségeiről:

„Az egyes lakások alaprajzainak kiállításánál a következő szempontok vétettek lehetőség szerint figyelembe:

a) A rendelkezésre álló hely erősen korlátolt mivolta miatt a mellékhelyiségek a megengedett minimális méretek mellett is adjanak helyet a szokványos bútoroknak, emellett pedig a lakás »forgalmi magva« egészséges megoldást nyerjen;

b) konyhaszagok és -zajok lehetőség szerint a lakót ne háborgassák;

c) eleve zárassék ki a lehetősége annak, hogy oly bérlők kezébe kerüljön a lakás, akik a cselédszoba bérbeadásán keresztül óhajtják bérfizetési kötelezettségüket csökkenteni, ezáltal oly túlzsúfoltságot előidézve a lakásokban, mely a ház várható magas színvonalát csökkentené annál is inkább, mert a feladat luxusbérház létesítése volt és a kivitel e követelménynek nagy általánosságban meg is felel, noha építkezés közben már érzékenyen érezhetővé vált anyaghiány miatt sorozatosan merültek fel – helyenként alig áthidalható – nehézségek.”

Ennek ellenére az átlagosan 75 négyzetméteres lakások kényelmét Egri István gépészmérnök szivattyús melegvízfűtési rendszerrel oldotta meg, és a Fény utcai oldalon még garázsok is létesültek az alagsorban.

Az épület a mai napig eredeti formájában áll, homlokzatát 2014-ben tatarozták, történetére egyedül a mészkő burkolaton megmaradt golyónyomok emlékeztetnek.

Verrasztó Gábor