Civilek a Dohnányi-kertért

Arról sokan tudnak, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán kerületünkben éltek. Arról viszont kevesen, hogy az idén ötven éve elhunyt Dohnányi Ernő (1877–1960), Bartók és Kodály mellett a 20. század első felének legjelentősebb magyar komponistája, világviszonylatban egyik legnagyobb zongoraművésze, pianistanemzedékek legendás hírű nevelője szintén a II. kerületben telepedett le világjáró koncertturnéi után.

Erről magam is meggyőződhettem, amikor április 11-én a művész egykori kertjének rég nem használt kapuját kitárva, a Kuruclesi úton a délutáni sétálgatók kérdéseire válaszolva meséltem a kert történetéről — amiről sok adatot én is Alföldy Gábor szakszerű tanulmányából tudtam meg.
Dohnányi Ernő ugyanis nemcsak a villájának építészét választotta meg körültekintően a híres New York-i Tiffany-gyár tervezőjeként dolgozó, majd hazatelepülő Takách Béla építész személyében, hanem már a villa megépülte előtt gondja volt a majdani kertre.
A kert alkotója, Solty László a két világháború közötti Magyarország egyik legjelentősebb kertépítésze volt. Solty a Széher út és a Kuruclesi út közötti lankán a helyi adottságokat kihasználva ötvözte az angol Arts&Crafts kertművészetének jegyeit a tájképi (angol) kertek oldottabb formavilágú stíluselemeivel. A villa tengelyében például a forrás foglalataként egy medence kapott helyet, férfi¬maszkot (Dohnányi jó barát szomszédját) ábrázoló vízköpővel. A kertbe fedett lugason vagy széles, terméskövekkel szegélyezett, kanyargós úton lehetett felsétálni, élvezve a feketefenyő-csoportok és lombos fák tövében az illatos virágú cserjék és évelő virágok látványát. Dohnányi kertjére nemcsak büszke volt, hanem a kertészkedés kedvenc időtöltései közé tartozott: maga is hozott növényeket külföldi útjairól, virágnaplót vezetett. Így e villa és a kert egyfajta „névjegyévé” vált, ahol persze a zene nagy szerepet kapott: gyakran rendezett tanítványaival és barátaival kerti koncerteket, de a BBC is közvetített innen a harmincas években.

Dohnányi a II. világháború idején külföldre költözött, és a villa 1952. évi államosítását követően a korábban gondozott alsó kertet egyre inkább a természetes vegetáció vette birtokba. A ház lakói a környékbeli civilekkel évtizedeken át védték a kertet, amely így sokféle méltatlan sorstól, beépítéstől menekült meg. 2005-ben tudományos előkészítés nyomán az oktatási és kulturális miniszter országosan védett műemlékké nyilvánította a villát kertjével együtt, amely „történeti kertként” került műemléki védelem alá.
2009 őszén kulturális és természetvédelmi célú közhasznú társaságként alakult meg a Dohnányi Kert Egyesület a villa mai lakói, környékbeliek, a zenei és irodalmi élet képviselői, valamint a kert történetét jól ismerő és helyreállítására már korábban koncepciót javasló Europa Nostra-díjas tájépítész összefogásával. Az egyesület célja, hogy a kert eredeti funkciójában őrződjön meg, majd szakszerű rekonstrukció után Dohnányi szellemi örökségéhez méltó módon váljon ismertté a környék, de a tágabb világ számára is.
Az első kis lépésre a fent emlegetett áprilisi hétvégén került sor, amikor is az egyesület felhívására önkéntesek, szakszerű irányítás mellett, kiszabadították a medencét, elkezdték az elkorhadt lépcsők pótlását, teret adtak a még Dohnányi korából származó fáknak. Kellemes meglepetésként, az internet jóvoltából spontán módon terjedt a hír, és más civil szervezetek (Palotakert Egyesület, Monte Corona Egyesület, Nyék-Kurucles Egyesület) is csatlakoztak a felhíváshoz. Nemcsak a környékről, hanem többen Pestről sem restellettek átjönni Budára, és kemény munkával tölteni a hétvégét, sőt, külföldiek is érdeklődtek.
Úgy tűnik, van rá igény, hogy megőrizzük ezt a kultúrtörténeti értékként is jelentős kertet, amely az egyre jobban beépülő környéken lassan egyedüli összefüggő zöld területként ma is mókusoknak, madárfajok tucatjainak ad menedéket.
Reméljük, néhány év múlva — például a Hollandiában és Angliában nagy hagyományokkal rendelkező nyitott kertek eseménysorozathoz hasonló helyi rendezvény keretében — bemutathatjuk a megújult kertet az érdeklődőknek. Ehhez még rengeteg további munkára, számottevő anyagi forrásokra és összefogásra lesz szükség. A kert egy részét tulajdonló II. kerületi önkormányzathoz hosszú távú együttműködési javaslattal fordultunk. Mindazokat, akik (civilként vagy jogi személyként) úgy érzik, hogy egyetértenek törekvésünkkel, kérjük, csatlakozzanak egyesületünkhöz pártoló tagként.
Ruttkay Zsófia,
a Dohnányi Kert Egyesület elnöke
(További információk: www.dohnanyikert.org)