Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Budai Bakony - Ady napjai a hűvösvölgyi Park panzióban

2014. október 18.

Böhm Aranka tizenkilenc éves volt, amikor 1912-ben szerelmi viszonyba keveredett Ady Endrével. A lány, aki később Karinthy Frigyes felesége lett, a költőnek „különösen kedvére való volt”.

Ady öccse, Lajos egész másképp látta viszonyukat. Endréről szóló könyvében írja:

„Minthogy pedig egy újabb, s megint aggasztóan fiatal múzsa kezdett feltűnni a Magyar Király látóhatárán, erélyesen közbeléptem, s egy kis szelíd erőszakkal átköltöztettem Bandit magamhoz, a Lövőház-ucca 13. szám alatti új lakásomra, ahol számára különszobát rezerváltam. Az átköltöztetéssel sajnos csak annyit értem el, hogy lakására most már nem tódulhattak vad-idegenek: kótyagos férfiak, s hisztériás nők, de viszont őmaga sűrjen kimaradozott hazulról.” – Endre több hónapos pihenés, külföldi gyógykezelés után megint bátyja segítségére szorult: 

„1913 őszén […] újra a Magyar Király hotel lakója, s kezdődik ismét a duhaj legénykedés. Ám néhány vad, tobzódó és hajszás hét után hirtelen feleszmélt, s október végén idegesen sürgetett, keressek számára Pesttől nem messze fekvő s mégis csendes, magános lakást. Nem egészségi- és idegállapota követelte meg ezt az elbúvást […] hanem valami lelki megcsömörlődés. Az ősz derekán a kihalt, csöndes Hűvösvölgyre gondoltam, a Park-pensióra, melynek ekkor már egyetlen lakója se volt.” 

 

Ady Lajos szerint „Bandi hihetetlenül élvezte a Hűvösvölgyet. Amit régen nem láttam tőle már, órákig el tudott bolyongani az erdőben. Pár hét se kellett hozzá, s életkedve, egészsége, hangulata nagyszerűen helyreállott.” Endrének a szecessziós, tornyos Park Penzióban mutatták be november 21-én Dénes Zsófiát, akivel tíz nap múlva már házasságot terveztek, de a fiatal nő anyjának tiltakozása miatt az esküvő elmaradt... 

Dénes Zsófia az Élet helyett órák című könyvében ír a költő hűvösvölgyi napjairól: 

„Ady nagyon megkedveli rejtekhelyét, ezt a budai Bakonyt, s a remeteségnek új, romantikus formáját, a szinte falusi csöndű magányt. Mint egy embergyűlölő, különc várúr, úgy él egyedül a kiürült, hatalmas épület szárnyának legutolsó, földszinti szobájában. Kívüle csak a gazdasszony-szakácsné és egy fiatal háziszolga lakik bent, ők viselik gondját. Egészen a maga ura […] Ha azonban kedve tartja, bekocsizik valamelyik szokott vendéglőjébe, vagy pedig odakint látja vendégül barátait vidám estékre, és felkeresik női rajongói is.” 

Lajos december tizedikén ismét rávette bátyját, hogy költözzön hozzájuk a Lövőház utcába, ahol hat hétig lakott: „Legbecézettebb álom a biztosításos remeteség, ami azt jelenti, hogy ha az Úristen további élettel ver meg, Budán fogok lakni, de csak azért, hogy közel legyek Pesthez.” – Írta az Érdekes Újságban. 

Ady Endre végül Boncza Bertát vette feleségül 1915. március 27-én Haypál Benő budai református lelkész egyházi hivatalában. Vészi József és Ignotus-Veigelsberg Hugó voltak a pár tanúi. A hűvösvölgyi Schüller vendéglőben tartották az esküvői ebédet, ami Ady kedvenc ételével, a „forró fazékkal” (erős húsleves tésztával, zöldséggel, marhahússal és velős csonttal) kezdődött.

Ady Endre az őszirózsás forradalom alatt szélütést kapott. Pesten, a Liget Szanatóriumban halt meg 1919. január 27-én. A Park Penzió falán 1925-ben avatták fel emléktábláját, elsőként a fővárosban. Báró Hatvany Lajos mutatta meg Ady Lőrincnének, hol lakott a fia: „Ma már csak arra emlékszem, hogy amikor kitártam ides előtt az épület belső szárnyának kis kapuját, majd Bandi egykori szobájának ajtaját, a nagyasszony könnyeit törölte.”

Verrasztó Gábor

 

"Itt lakott várúrként az ő legkedvesebb Hűvösvölgyében egyedül, csöndben 1913 száz színű őszén s 1914 első hónapjaiban az élet és halál nagy költője Ady Endre"