Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Bimbó és rózsa

2019. november 15.

A Bimbó út kerületünk egyik (ha nem a) leghosszabb útja: az Országút városrészben, a Mechwart ligettől indul, majd a Rézmál és a Rózsadomb közt kanyarogva éri el Törökvész hegyi útját, a Kapy utcát.

 

A házszámok itt kétszáz fölé is felkúsznak. Az út eleje és vége közt komoly szintkülönbség van, szélessége pedig a különböző szakaszokon változó.

Ha megnézzük a régi térképeket, címjegyzékeket, sok érdekes adatot találhatunk a Bimbó útról. Az 1882-es címleltárban például mindössze egy házszám szerepelt csak; egy 1886-os statisztika pedig arról számol be, hogy az utca lakossága háromról kilencre változott.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a Bimbó út egy fiatal utca: nyomvonalának nagy része valószínűleg generációk óta (netán már a római időkben is?) ugyanott futott, ahol ma. Már a legrégebbi térképek is jelölik ezt a szőlők közti dűlőutat, amely természetesen követve a domborzatot a Duna felé nyitott völgyből (a mai Margit körútról) vezetett fel a hegyoldalba, egy idő után egyesülve a Rókus-hegy alján eredő Alvinci úttal. Századokig szőlőművesek taposhatták ezt az ösvényt, olykor megállva a – talán az említett kereszteződésnél lévő – Rókus-kápolnánál vagy más, szőlőhegyi kereszteknél. Házak nem kísérték útjukat, legfeljebb néhány csőszkunyhó vagy kis présház.

Ilyen volt a kilátás 1935-ben a Bimbó útról a Budai Várra

A Bimbó út a XIX-XX. század fordulóján került a várostervezők érdeklődésének a látóterébe: a lassan benépesülő Rózsadombot és a budai nyaralóövezetet közlekedési szempontból is rendezni kellett. Már 1892-ben kezdeményezték a fővárosnál, hogy a Bimbó út Margit körúti torkolatánál közkutat létesítsenek, illetve némi közvilágítás is legyen. Néhány évre rá a dűlőút stabil makadám burkolatot is kapott (a Szemlőhegy utcáig), 1899-ben pedig a második kerületi iskolaszék arra kérte a tanácsot, hogy az Oszlop (mai Keleti Károly) utca és a Bimbó út környékén új iskolát építsenek, mert a lassan benépesülő környéken egyre több volt a gyerek, akinek a Margit körúti iskolában már nem jutott elegendő hely.

A Közmunkatanács által kidolgozott terveket a főváros fokozatosan valósította meg. A hegyoldal jobb megközelítése érdekében 1911-re megépült a rózsadombi szerpentin a Margit utca és a Rómer Flóris (a régi Zárda) utca közt. Stabilan megépített kőfala, nyugodt vonalvezetése, szép lépcsői ma is az elődök tisztes és tartós munkáját dicsérik. Ugyanekkor kezdték el kiszélesíteni a Bimbó utat is azzal az elhatározással, hogy ez legyen a környék főútja.

A Bimbó út 75. egy 1937-es felvételen

A Bimbó út eredetileg meredeken vezetett föl a hegyoldalban a Statisztikai Hivatal épületétől indulva, és a mai Ady Endre utcában folytatódott – ezt az emelkedőt szelídítették meg utóbb a Bimbó út szerpentinszerű nagy kanyarjával a korábbi Mész utca vonalában. Az így kiiktatott szakasz, tulajdonképpen a Bimbó út köze, 1932-ben vette fel Ady nevét – az egykori vonalvezetésről ma már csak a hatalmas platánok árulkodnak.

„E fő közlekedési utak, tekintettel előnyös fekvéseikre, (5-6 maximális emelkedéssel) hivatva lesznek a betorkolló mellékutak egész hálózatának a forgalmát lebonyolítani, ezen felül az Oszlop és Bimbó-utczák folytatását képező főút a villanyos közúti vasút befogadására is alkalmas, mi nemcsak a vidék lakóinak, hanem a kirándulóknak is majdan jó szolgálatot teend s a nyéki dűlő erdeit is kihasználhatóvá teszi” – így szólt a Közmunkatanács elfogadott terve. A kötöttpályás összeköttetés végül, sajnos, sosem valósult meg – pedig ki tudja, ez lehetett volna Buda másik fogaskerekű vasútja! De az út kényelmes szélessége ma jó szolgálatot tesz a megnövekedett gépjárműforgalomnak.

A Bimbó út 73. épitese 1969-ben

1909-ben kérvényezték az Eszter utca és a Bimbó út közt egy új utca megnyitását, a jobb átjárhatóság érdekében. Tulajdonképpen ebben, a mai Alsó-Törökvész útban folytatódik a hegyre vezető széles szerpentinút, míg a Bimbó út elvékonyodva halad tovább a Törökvész felé, csodás kilátást kínálva a városra és a Budai Várra. Ezen a szakaszán, de különösen a Fenyves utcán túli részén még érezni valamit az egykori szőlőhegyi dűlőút hangulatából.

És a Bimbó út dallamos neve is a régmúlt időket idézi – ennek eredete a homályba vész. Ahogy Siklóssy László a Közmunkatanács történetét feldolgozó kötetében fogalmaz róla: „A Rózsadomb nevéhez finoman hozzásimuló Bimbó utca szép neve megmaradt.”

Viczián Zsófia