Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Az Auguszt-Pavillon

2012. december 12.

Auguszt Elek elsőszülött fia, József a korabeli szokásnak megfelelően külföldön szerzett gyakorlatot. Amikor Párizsból visszatért Budára, feleségével, Helvei Vilmával özvegy édesanyja kis tabáni cukrászüzletében kezdtek dolgozni.

1915-ben – igaz, még csak bérleményként – megnyitotta a Hidegkúti út 22. szám alatt az Auguszt-Pavillont. 

Az Ország-Világ így tudósított az üzletnyitásról: „A budai hegyek paradicsomkert gyanánt övezik gyönyörű fővárosunkat. De […] ha az ember kimenekül a természet eme panorámájába, nem találhat egy nagyobb színvonalú, előkelőbb ízléssel megalkotott helyet, ahol fáradtságának kipihenése mellett felüdíthetné lelkét. Ezen segített a most megnyílt Auguszt-Pavillon, mely igazán a főváros nyári szenzációs látványossága, amilyen nincs egyetlenegy fővárosnak sem. Képzeljék el olvasóink […] remek parkban, balzsamos, eget ostromló fenyvesek között a remek kis palotát, ahol a közönség kényelmet, gyors kiszolgálást és lelkének mindazt megtalálja, aminek szükségét érzi.”

 

A főbejáratnál fehér kesztyűs portás állt, délután szalonzene szólt, este cigányzenekar muzsikált. A pincérek – akik nem lehettek 170 centiméternél alacsonyabbak – frakkban szolgáltak fel. A kerti székekre kényelmes ülőpárnát tettek, hűvösebb estéken meleg gyapjúkendőt adtak a vendégeknek. A tejszínhabos sütemény 32, a krémes 24 fillérbe került. A rendeléseket „telefon útján is kívánatra” azonnal házhoz szállították. 

Auguszt E. József a Hidegkúti úton lévő Confiserie helyiséget 1923-ban étteremmel egészítette ki, miután megkapta vendéglősi iparigazolványát. A pavilonban mint cukrászdai fióküzletben a Krisztina téri műhelyben készült termékek közül, az étteremben a helyi konyha friss fogásai közül lehetett választani. Rózsa Miklós írja: „A környező tájban rejlő lehetőségeket az emberi léptékű díszítőelemekkel bravúros kertészeti megoldások hangolták össze. […] A kertből virágokkal, pálmákkal szegélyezett, vörös kókuszszőnyeggel borított lépcső vezetett az épület főhomlokzatához csatlakozó széles felső teraszra, és onnan tovább az épület bejárati ajtajához. Az épületben egy cukrászda jellegű, és egy vacsorázó terem, a kettő között pedig uzsonna és vacsora felszolgálására egyaránt alkalmas kisebb terem volt. Ezeknek ólomszegélyes színes ablakai a kertre néztek.”

Az Auguszt nyári pavilonja a kor magas igényeit is messzemenően kielégítő, népszerű hely volt. Előfordult olyan tavaszi, nyári vasárnap, amikor a vendégek fogatainak, később autóinak nagy száma miatt a Hidegkúti útnak ezen a szakaszán külön ide kirendelt közlekedési rendőrnek kellett a forgalmat irányítania. Auguszt E. József vendégeit mindig szerény előzékenységgel, kiemelkedő udvariassággal fogadta. A déli forgalom óráiban és uzsonnaidőben mindig az üzletben (nyáron a Hidegkúti úti pavilonban) tartózkodott. Az asztalok között végigjárva, mindenkit külön üdvözölt, akikkel ismeretségbe került, azoknak az asztalához le is ült néhány percre. Maga kínálta meg őket valamilyen süteménnyel. Auguszt E. József a vendégeknek szóló megbecsülését juttatta kifejezésre, amikor nem a szokásos öltözékben, fehér cukrászköpenyben, hanem fekete (nyáron világosabb) utcai ruhában fogadta őket.

Az 1936-os nyitáskor Auguszt E. József új látványossággal lepte meg vendégeit. Megbízta sógorát, Nemes Mihály (1866−1945) történeti festőt, hogy a vacsoratermet tegye hangulatosabbá. Mátyás király közeli nyéki kastélyától és vadaskertjétől ihletve Nemes Mihály nyolc nagyméretű vadászjelenetet festett. A vászonképek a terem lambériája és kazettás famennyezete közötti falat töltötték ki.

Az Auguszt-Pavillon az 1943-as idényben volt utoljára nyitva. A háború alatt megrongálódott Hidegkúti úti épület berendezése és felszerelése teljesen tönkrement. A család eladta az ingatlant, Auguszt E. József 1948-ban, 73 éves korában halt meg.

Verrasztó Gábor

2013 márciusáig látogatható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban az Auguszt cukrászda történetét bemutató Édes dinasztia című kiállítás. (1036 Korona tér 1.)