Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

A Budai Aréna

2014. december 29.

Kétszáz éve hunyt el Kelemen László, az első magyar színigazgató, aki az elszegényedett erdélyi nemesi családból származó Kelemen Mihály vándor kántortanító és a makói Török Anna gyermekeként 1762. július 26-án született Kecskeméten.

Jogi pályára készült, Pesten végezte tanulmányait, és 1788-ban, ügyvédi oklevele megszerzése után Grassalkovich Antal gödöllői birtokán kapott állást. Szerényen élt, de a legjobb családok látták vendégül. Balogh János királyi tanácsos budai házában is megfordult, bíztatására utazott külföldre, ahol látta Európa városainak színházait, a színészet hatását a nemzeti öntudatra. Ettől kezdve egy állandó magyar színház alapítása foglalkoztatta. 

Kelemen László elbeszélése szerint „Leopold császár trónra léptekor fölmentem Bécsbe, és audienciára őfölsége elé bocsáttattam […] én őfölségétől tanácsot, egyszersmind engedelmet kértem egy magyar színtársulat alakítására. Őfelsége […] azt javasolta, adjam be eziránti kérésemet az országgyűlésre, biztosítja egyszersmind, hogy a helybenhagyó végzést azonnal szentesíteni fogja. Én folyamodványomat az akkor egybegyűlt rendekhez be is nyújtottam. […] Végre az országgyűlés törvényképpen megrendelte, hogy a magyar teátrális társaság mindenütt, ahol jónak találja, felütheti sátorfáját, s mutatványait illendő bemeneti díj mellett produkálja, sőt az oly helységekben is, hol időjárás vagy tűz-víz által károsult a nép, három produkciót kötelesek a helybeli elöljárók nekiek megengedni.” 

 

Kelemen az országgyűlési felhatalmazással és gróf Ráday Pál anyagi támogatásával 1790. szeptember 21-én „közös haszonra s kárra” létrehozta az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaságot tíz színésszel. Kijárta a budai Várszínház és a pesti Rondella Színház bérlőjénél, hogy előadásszünet idején megkaphassák az épületet hat alkalomra. 1790. október 25-én tartották az első hivatásos, egész estés magyar nyelvű előadást a Várszínházban, két nap múlva pedig a Rondellában. Brühl „érzékenyjátéka”, az Igazházi volt a premierdarab. További előadásokra az ígéretek ellenére nem került sor. Kelemen László olcsó bérleményt keresett, végül Budán, a kikötősoron talált egy üresen álló, faépítésű raktárépületet, a Reischl-házat, melyet saját költségén egy évre bérbe vett. 1792. május 5-én került sor a „Budai Arénában” A talált gyermek című, öt felvonásos vígjáték bemutatójára. 

Az előadás diadalnak számított. A társulat egyre nagyobb sikereket ért el, de a Reischl-ház télen nem volt fűthető, a tavasztól őszig zajló előadások nem hoztak elegendő bevételt. A társulat csődbe ment, 1796. április 10-én feloszlott. Kelemen vidéken próbált szerencsét, vagyonának eladható részével nekivágott az országnak. 1799-1801 között új társulatával járta a vidéket, utoljára Losoncon játszottak, ekkor végleg tönkrement és felhagyott a színjátszással. Magányosan, nincstelenül először Ráckevén vállalt állást, majd Makóra költözött húgaihoz, innen hívták a csanádpalotai iskolába. Kántortanítóként a szegények gyerekeit okította a magyar nyelv és az irodalom szépségeire. 

1814. december 24-én húgaihoz igyekezett Makóra, hogy az éjféli misén együtt legyen a család. A sötét, havas úton egy kanyarban szánja megcsúszott és felborult. Súlyos sérülésekkel a fogat alá esett, magatehetetlenül feküdt a jeges földön. Reggel találtak rá a holttestére. Kelemen László, az első magyar színigazgató, karakterszínész, műfordító emlékét 1953 óta utcanév őrzi a második kerületben.

Verrasztó Gábor


KELEMEN LÁSZLÓ NYOMÁBAN címmel nyílt kiállítás december 16-án a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet emlékkiállítása, amelyet az első hivatásos magyar színtársulat vezetője halálának 200. évfordulójára rendeztek, 2015. FEBRUÁR 1-JÉIG tekinthető meg szerdától vasárnapig 14–18 óra között. (1124 Stromfeld Aurél utca 16. www.oszmi.hu)