A Jász-villa

Ide építendő villájának tervezésével az Úri utca 72.-ben lakó Müller Pál okleveles építészmérnököt, a mű- és középítési szakosztály jegyzőjét kérte fel. Müller Pál 1927. szeptember 20-án nyújtotta be engedélyeztetésre a tervrajzot, melyet 1928. március 1-jén „mansard kiépítés” miatt módosított Jász Dezső kérésére, hogy több generáció is kényelmesen ellakjon a házban.

A villa korának jellegzetes, szép épülete volt, mely osztott tömegével, meredek hajlásszögű, magas, beépített, összetett tetőidomával jól illeszkedett a hajdani utcaképbe. A ház azonban „simulékonyságával” egyúttal kifejezi a tervező középszerűségét is, architektúrájában különböző stílusirányzatok jegyei keverednek: eklektikus műkőkeretes főbejárat és historizáló, baluszteres terasz, posztszecessziós ablakok szemöldökdíszes kerettel, és a modern irányzat felé „húzó” lapostetős télikert, alatta tárolóval.

Az államosítás után a földszintet társbérlet formájában kettéosztották, az egyiket meghagyva a Jász családnak, az alagsor kiszolgáló helyiségeiből és a személyzet szobáiból pedig fokozatosan két szuterénlakást alakítottak ki. 1976-ban emeletráépítéssel bővítették a villát, bár nyilvánvaló, hogy az építész meg akarta tartani az épület eredeti jellegét, mégis, a kedves, akár vidéki környezetbe is illő családi ház kissé sematikusabbá vált.

A falsíkok díszítése elszegényedett, eltűntek az ablakok szemöldökei, a jóval magasabb homlokzat és a kelleténél „feljebb került" emeleti ablakok pedig megbontották a főhomlokzat egyensúlyát. A terasz alatt a pince leválasztásával garázsajtót nyitottak az utcafrontra, a veranda ablakait befalazták. Korompay Judit építészmérnök szerint „a tetején kialakított terasz az emeletráépítés során érthető és elfogadható igény, de annak zöld mellvédüvege és sárga hullámpala előtetője méltatlan a még átépített formájában is az utca értékét, hangulatát gazdagító házhoz”.

Verrasztó Gábor