Fontos tudnivalók a védőoltásról

Néhány gyakran elhangzó kétkedő kérdés, illetve állítás a védőoltásokkal kapcsolatban:

Léteznek egyáltalán azok a betegségek, amelyeknek a megelőzésére védőoltást ajánlanak az orvosok? Sajnos, léteznek, a világ sok táján, így nálunk is – számos olyan eset bizonyítja ezt, amely megelőzhető lenne.

Az oltásokkal terjednek ezek a betegségek, ezért szaporodik a számuk. Az említett oltások vagy egyáltalán nem tartalmaznak kórokozót (az agyhártyagyulladás és az influenza elleni oltás), vagy olyan módon „lebutítottak” (bárányhimlő elleni oltás), hogy nem képesek betegséget okozni.

Hiába alkalmazzuk az oltásokat, akkor is elkapjuk a betegségeket. 100%-os védelem nincs, szinte teljesnek mondható védelem viszont van. Az agyhártyagyulladás és a bárányhimlő elleni oltások magas fokú védelmet, illetve enyhébb lefolyású betegséget eredményeznek, így ezekhez ritkábban társulnak más betegségek, szövődmények.

Miért kell erről ismét beszélni? Az aktualitást a járványok terjedési természete adja. Az őszi hónapokban nő az agyhártyagyulladás előfordulása, részben azért, mert az érkező influenza fellazítja az immunvédelmet, mintegy utat nyitva a többi kórokozónak.

Nincs is sok beteg. Ez relatív fogalom, és a statisztikai adatokat is sokféleképpen lehet értelmezni, de az tény, hogy az áldozat családjában egy elveszett élet száz százalékot jelent.

Az oltás elhasználja az immunrendszert. Nem pontos a megállapítás, de egy betű különbséggel már igaz: az oltás felhasználja és nem elhasználja az immunrendszert.

Én multivitaminokkal, testmozgással, sűrű kézmosással, közösségtől való távolmaradással, paramedicinális készítményekkel előzöm meg a bajt, illetve gyógyítom magam. A felsoroltak mind hasznosak és jók, de egyrészt: maradék nélkül nem teljesíthetők, másrészt: önmagukban elégtelenek. A kórokozók „okos” élőlények, könnyen alkalmazkodnak a környezeti kihívásokhoz, és elképzelhetetlenül nagy tömegben vannak jelen. Sokan közülük ugyan elbuknak az említett védelmi vonalakon, de ettől függetlenül még szükségünk van személyre szabott, speciális védelemre. Ezt hívjuk védőoltásnak.

Végül – a közelgő influenzára való tekintettel – néhány számadat: a sokak által lekicsinyelt H1N1 influenzajárvány az USA-ban 2010 márciusáig 70 millió embert betegített meg, és több mint 11 000 ember haláláért felelős. Szerencsére a magyar adatok nagyságrendekkel kedvezőbbek, de a tavalyi szezonban a H1N1 – még így is – 89 ember hunyt el. A szövődmények száma ezt biztosan jelentősen meghaladta. A WHO influenzaoltással foglalkozó szakcsoportja szerint a lakosság 85%-át veszélyeztetettnek kell tekinteni, az  oltottak aránya viszont átlagosan a 40%-ot sem éri el. A szakcsoport célul tűzte ki, hogy a veszélyeztetett korosztályokban (gyermekek, idősek) az oltottak aránya érje el a 75%-ot, annál is inkább, mert a járvány terjedésében a gyermekközösségeknek van a legnagyobb szerepük. Ha 10 gyermek közül 6 oltott lenne, jelentősen kevesebb lenne a populációs szintű influenzás megbetegedettek száma is.

Az említett oltásoknak most van itt az idejük, aki még nem tette, éljen velük!

ONÓDY GÁBOR DR.