A Koller kereskedőcsalád Németországból települt át Magyarországra a XVIII. században, ahol Budán hamarosan polgárjogot nyert.

A Nagy-Hárs-hegy csúcsának közelében nyíló Bátori-barlang az idők folyamán többször is feledésbe merült, pedig ősidők óta nyitott volt, nem úgy, mint a legtöbb rózsadombi társa, amelyek építkezések vagy bányászat közben nyíltak meg.

A főváros történetének jelentős tárgyi emlékei a határkövek, amiket semmi sem véd meg a rongálástól és a pusztítástól. Szádeczky-Kardoss Tamás földmérő, kerületünk lakója bejárta a régi városhatárt, és igyekezett minden egyes jelzőoszlopot felkutatni.

Mostanában sokan sétálnak, kirándulnak – a járványhelyzet miatt mind többen fedezik fel kerületünk zöldterületeit, szép utcáit is.

A Hosszúerdő-hegy és a Remete-hegy közé beékelődő, több kanyarulatot leíró Remete-szurdok felkeresése kihagyhatatlan kirándulási célpont.

Dr. Heinrich Antal ügyvéd, a Hungária Villamossági Részvénytársaság igazgatója 1939. október 4-én 80 ezer pengőért vásárolta meg a szomszédos ingatlan tulajdonosától, Forgó Istvánnétól a Fő utca 62-64. számú telket.

Budapest első modern stílusú családi házát 1927-ben mindössze három hónapos munkával építették fel Árkay Bertalan tervei alapján a Virág árok 15. szám alatt.

A síelés és a szánkózás a XX. század elején egyre kedveltebb téli időtöltéssé vált, sportolásra alkalmas hómennyiség esetén számos közterületen hatóságilag is engedélyezték a budai oldalon a szánkózást.

Régi újságokat böngészve nagyszerű forrásokra bukkanhat az ember. Ezeknek az írásoknak nemcsak azért van jelentősége, mert a régi korok embereinek életét ismerhetjük meg, hanem, mert nagyon sokat elmondanak az egykori hétköznapokról.

A Margit körút és a Rómer Flóris utca határolta saroktelken épülő iroda- és lakóházépítéshez kapcsolódó régészeti feltárás során érdekes leletek kerültek elő a budai talajból.