A Mechwart liget gyönyörű parkját szinte mindenki ismeri, sokan megfordulnak benne, még az éjjel-nappal járó körúti villamosról is látszik. 

Korok, nemzedékek számára 1848. március 15. mindig a szabadságról, a szabadság szeretetéről és évtizedeken át a szabadság vágyáról szólt. 

Egy-egy település múltja, jelene és gyakran jövője is kiolvasható, amikor a temetőjében sétálunk. Az elhagyatott temetők, a gondozatlan sírok hanyatlásról, a méltóan folytatott kegyeleti szokások élő településről tudósítanak.

Kivételes élményben volt része azoknak, aki a Mátyás-emlékév alkalmából a részt vettek az épületbejáráson. 

Magyarországot 1942. szeptember 4-én érte először orosz bombatámadás, miközben a légvédelmi figyelő- és jelentőszolgálat teljes csődöt mondott, a légiriadót is csak az első robbanások után rendelték el.

 Mátyás királynak, ahogy azt júniusi számunkban olvashatták, csodálatos, fallal kerített vadaskertje volt Budán, kerületünkben. A vadászterülethez egyúttal vadászház, mi több, vadászkastély is dukált: most ennek eredünk nyomába.

Százhatvanhárom esztendeig állt a mostani Margit körút 29. szám alatt a "Czibulka-ház". Az épület bontását minden valamirevaló fővárosi napilap elsiratta.  

Kőrössy Albert Kálmán műépítész, mint Lechner Ödön tanítványa, kezdeti neobarokk stílusát elhagyva a magyaros szecesszió egyik jeles képviselőjévé vált. A Török utca 8. szám alatti bérházat Bíró Gyula építőmesternek tervezte, aki több épületét is kivitelezte. 

Nemrég olvashattak a Budai Polgárban az Ördög-árok régi (és újabb) hídjairól. Illő, hogy most a kerület másik vízfolyásáról, a Paprikás-patakról és a felette átívelő hidakról is megemlékezzünk, hisz ezek kivételes értékei a fővárosnak is.

A Nagy Lajos téren, ezt bátran kijelenthetjük, immáron generációk sora nőtt fel. De mióta van itt park? Ennek eredtünk nyomába – mostani megújulásának apropóján.