Több okunk is van arra, hogy 2020 tavaszán Endrődi Sándor alakját idézzük meg. Idén év elején volt születésének 170. évfordulója, novemberben pedig halálának centenáriumára emlékezhetünk.

A Hármashatár-hegyi autóbusz története egyidős az oda vezető műút megépítésével. A hegytető forgalma az 1926-ban a csúcs közelében épített menedékházzal jelentősen megnőtt, így a közforgalmú közlekedést is kívánatos volt megszervezni.

Az elcsendesedést, a lelki megnyugvást szolgálta egykor a kuruclesi erdőség körülölelte Manréza jezsuita lelkigyakorlatos ház.  

A neve egyszerű, a lehető legegyszerűbb: Nagy-rét. Egy kis lapos terület, éppen csak egy jó futamnyi sík a hegyes-völgyes Budán. Kerületi zöldterületeink nyomában járva most ezt a helyet fedeztük fel.  

Ki emlékszik már arra, hogy valaha mozgólépcső volt a Hűvösvölgyben? Pedig 1956 júniusában nyitották meg a villamos-végállomástól az Úttörővasút (ma Gyermekvasút) alatti térségig vezető fedett mozgólépcsőt.

75 éve történt: Budapest ostroma a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb városostroma volt. Ungváry Krisztián történész cikke a II. kerületi eseményekről.

Budapest ostromakor, éppen 75 éve hunyt el Molnár Farkas építész, festő, reklámgrafikus és művészeti szakíró Lotz Károly utcai otthonában.  

Horváth Imre építészeti öröksége. Egyedi hangulatú, különleges városrésze a II. kerületnek Újlak, különösen az Ürömi utca fölötti része.   

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945. január 22-én hajnalban hatalmas robbanás rázta meg a Rózsadomb lábát, közel háromszáz áldozatot követelve: felrobbant a Margit körút 43. és a 45. számú (Keleti Károly utca 1.) bérház. 

A felvidéki Fónagy Aladár (1878–1965) már huszonévesen „fakirály” lett, a hazai fakitermelésből, fakereskedésből és fafeldolgozó iparból előtte senki sem gazdagott meg ennyire.