Morell Mihály évszázada

Morell Mihály a vajdasági Zomborban született, amit családjának a Monarchia felbomlása után el kellett hagynia. Kiskunfélegyházára költöztek, ahol a főiskola elvégzését követően rövid ideig rajztanárként dolgozott. Az Országos Képzőművészeti Főiskolán 1941-ben szerzett diplomát. Olyan mesterei voltak, mint Kisfaludy Strobl Zsigmond és Glatz Oszkár. 

– Változatos volt az életem, a véletlenek határozták meg a sorsomat. Véletlenül lettem filmes is – nyilatkozta az idős mester. – Azzal alapoztam meg a jövőmet, hogy megpályáztam a Hunnia Filmgyár ösztöndíját. Ott voltam a kezdeteknél, a magyar filmipar születésénél. Izgalmas évek voltak, sokszor még éjfélkor is a vágószobában ültünk és dolgoztunk.

Morell Mihály 1942-ben rendezőasszisztensként kezdett dolgozni az Emberek a havason című filmnél. Ez a munka egy gazdag filmes karrier és egy meghatározó barátság kezdete lett. Szőts István ezután több filmjének a vágómunkálataival bízta meg őt. Ranódy Lászlóval kiegészült hármasuk megteremtette a nemzeti jelképeket használó magyar filmstílust. 1947 és 1988 között nyolcvan magyar film létrehozásában vett részt. Olyan alkotások születésénél bábáskodott, mint az Ének a búzamezőkről (1947), Föltámadott a tenger (1953), Tanár úr kérem (1956), Légy jó mindhalálig (1960), Az arany ember (1962), Pacsirta (1963), A tizedes meg a többiek (1965), Szindbád (1971), Árvácska (1976), 80 huszár (1978), Te rongyos élet (1983), Banánhéjkeringő (1986). 

Filmes munkái miatt csak szabadidejében szobrászkodott, de így is sok jelentős alkotás került ki a kezei közül. A filmgyár megrendelésére elkészítette a filmművészet elhunyt nagyjainak portrészobrait, többek között Keleti Márton, Hegyi Barnabás, Szász Péter, Macskássy Gyula és Ranódy László szobrait.

A naturalizmus jegyében indult, az ’50-es, ’60-as években pedig az absztrakció, a geometrikus és organikus formanyelv felé fordult. Akkoriban keletkezett művei Henry Moore szobrainak világát idézik. Sokféle stílusban alkotott. Olyan művésznek tartják, aki már évtizedekkel ezelőtt megérezte az eklektikában rejlő lehetőségeket. Nyugdíjba vonulása után visszatért a festészethez, és azt folytatta a vásznon, amit a kővel abbahagyott. 

Néhány évvel ezelőtt lakása közelében, a Buday László és a Rómer Flóris utca sarkán elgázolta egy autó. A sérülésekből nem tudott teljesen felépülni. 

– Hátulról ütött el egy szabálytalanul bekanyarodó autó. A mentőben, a hordágyon tértem magamhoz. A baleset óta nem rajzolok. Nem azért, mert már nem érdekel a festészet, hanem mert nem vagyok már képes rá: kiesik a kezemből a ceruza.

Morell Mihály filmes tudására, szemléletmódjára és tapasztalatára ma is szükség van. Egészségi állapotától függően  aktívan részt vesz a filmkészítés teljes palettáját felölelő Magyar Képek Egyesület életében, amelynek a mai napig ő az elnöke. 

Morell Mihály alkotói munkásságáért 1978-ban a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, 1991-ben a Köztársaság Csillagrendje kitüntetést kapott. 1995-ben a Magyar Filmszemlén Életmű-díjjal tüntették ki, 2005-ben megkapta az Aranyszarvas-díjat, egy évvel később pedig a Gundel Művészeti Díj Életmű díját. 2011-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze lett.

A december 21-én nyíló kiállítás a százéves művész előtt tiszteleg. A következő hónapokban további jubileumi kiállítások lesznek láthatók: Kiskunfélegyházán, valamint Budapesten, az Uránia Filmszínházban és a Stefánia Palotában.

P. ZS.

Jubileumi kiállítás a százesztendős művész tiszteletére: 

MORELL MIHÁLY 100 ÉVES

– grafikák és szobortervek. A kiállítást Sára Sándor filmrendező nyitja meg december 21-én szerdán 16 órakor. A tárlat január 15-éig látható a Marczibányi Téri Művelődési Központ M Galériájában (1022 Marczibányi tér 5/a).