„A jó olvasás nagyszerű élmény”

A kérdést, hogy miről is lesz szó a szeptembertől kéthetente csütörtökönként jelentkező foglalkozásokon, a kurzus vezetőjének, Huszti Gergelynek tettük fel, akivel még a tanfolyam előtt beszélgettünk egy kellemes budai kávézóban.

- Nem tanfolyamról van szó – helyesbít azonnal a szerkesztőként dolgozó könyves szakember. - Régóta tanítok, és nagyon fontosnak tartom, hogy „átnevelődjünk” az interaktivitásra. Nem fogom elmondani a „tutit”, amit a hallgatók lejegyzetelhetnek. Én csupán az egyik felét hozom a témának, a másik – reményeim szerint, a nagyobbik fele – már a hallgatóságon múlik.

- Mi lesz a téma?

- A Marczibányi Téri Művelődési Központ munkatársaival közösen arra gondoltunk, hogy milyen érdekes volna megnézni azt, hogy a kulturális terünkben felbukkanó szövegek – a reklámtól, a blogokon keresztül a politikai beszédekig – hogyan manipulálnak a nyelvvel. Ez talán azoknak is hasznos lehet, akik nem akarnak hivatásszerűen foglalkozni írással, nem akarnak publikálni, de szeretnének ügyesebben bánni a szavakkal, hiszen ez a tudásuk a maguk területén előbbre viheti őket. Korhatár nincs, a középiskolás kortól felfelé minden fiatalos szellemű érdeklődőre számítunk. Konkrét tananyag sincs, hiszen együtt alakítjuk az órákat, és szeretném, ha a hallgatóság napi dolgaira tudnánk majd közösen reagálni. Számomra is egy rendkívül izgalmas kísérlet ez, amelyben nem tudom, hová jutunk el, lesz-e, és ha igen, mi lesz a végső konklúzió. 

- Van receptje a sikeres szövegnek?

- Ezt a kérdést sokan felteszik, és egészen a legutóbbi évekig az volt rá a válasz, hogy recept nincs, hiszen legfontosabb az emberi tényező. Most úgy néz ki, hogy a sikert is megpróbálják a tudomány nyelvére lefordítani. Nemrégen olvastam arról, hogy a sikerkönyvek szövegeit átfutatják egy számítógépes programon, ami bizonyos összetevőkből, például az igék számából valószínűsíti a könyv sikerességét. 

- Ön egyetért ezzel a „tudományos” megközelítéssel?

- Én szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a lelki, érzelmi tényezőktől nem lehet eltekinteni. Nem véletlen – és ezt konkrét adatok is alátámasztják – hogy sokkal nagyobb a női olvasótábor. A férfiak, ha egyáltalán olvasnak, sokszor akkor is a nők felől olvasnak, tehát a nőktől kapott, az általuk javasolt könyveket veszik kézbe. Azt is tudjuk, hogy érzelmi intelligenciában a nők járnak élen, ami nélkülözhetetlen az olvasás élményéhez. 

- Az utóbbi időben sokat változtak olvasási szokásaink, és ezzel együtt nyelvhasználatunk, nyelvi kultúránk is.

- Nem lehet eltekinteni attól a rohamos – elsősorban technikai – fejlődéstől, ami körbevesz minket. Sokan ágállnak ez ellen, mégis lépést kell tartani a változásokkal, amelyek természetesen hatással vannak nyelvhasználatunkra is. Az sms-ek, a facebook üzenetek nagyon sok rövidítést használnak, amik szép lassan beépülnek a nyelvbe. Ez azután szövegszerkesztési, fogalmazási kérdéseket is felvet, hogy le lehet-e ma írni olyan komplex, többszörösen összetett mondatokat, amelyek leginkább a magas irodalomba lettek száműzve. Nagyszüleink vaskos kötetekkel teli könyvtára helyett megjelent az e-book, ami ellen gyakran hozzák fel, hogy hiányzik az új könyv illata, a papír tapintása. Én azt gondolom, hogy a szakemberek hamarosan azt is kitalálják, hogy hogyan lehet ezeket az élményeket virtuálisan hozzáadni az e-könyvekhez. A – nemcsak technikai – környezetváltozás, a felgyorsult életmód visszahat olvasási, írási szokásainkra. Az időhiány mellett a rengeteg egyszerre fellépő külvilági inger is megnehezíti, hogy hosszan, elmélyülten, csak a szövegre koncentrálva olvassunk.

- Az íráskészség velünk született képesség vagy meg lehet tanulni jól írni?

- Ahhoz, hogy valaki hivatásszerűen sikeres író legyen, ahhoz tehetség és szerencse is szükségeltetik. Az íráskészség ugyanakkor jól fejleszthető, és ennek kulcsa az olvasásban rejlik. Gyakran találkozom azzal – és ez számomra rém meglepő – hogy úgy akar valaki elkezdeni írni, hogy nem olvas. A kurzusok ideje alatt is bíztatom a hallgatóságot az olvasásra, és szerencsére az a tapasztalatom, hogy végül mindenki visz magával valamit abból az élményből, amit a figyelmes, elemző olvasás jelent. A jó olvasás ugyanis nagyszerű élmény, amit, remélem, a mostani kurzus hallgatói is megtapasztalnak majd!

- A könyves szakember mit olvas?

- Mostanában leginkább mesét az ötéves kislányomnak. Miután hivatalból állandóan olvasok, nagyon kevés időm van olyan könyvekre, amiket csak élvezetből vennék le a polcról. Ráadásul nagyon nehezen tudok elszakadni a szakmai ártalmaktól, már mindenre szerkesztői, kiadói szemmel nézek. Van még azonban egy-két szerző, akinek munkásságát minden fáradtság és időhiány ellenére is hűségesen követem. Szomorú tény, de igaz, hogy a kevés szabad időm nagy része nem olvasással telik.

Péter Zsuzsanna

NÉVJEGY

HUSZTI GERGELY egyetemi évei alatt szinkrondramaturgként és fordítóként dolgozott. Először a Magvető, majd az Ulpius-ház és az Athenaeum Kiadók munkatársa volt, utóbbi kettőnél főszerkesztői beosztásban. Idén szeptembertől a Libri Kiadó vezető szerkesztője lett. Számos kurzust vezet a kreatív írás, értő olvasás, szövegelemzés témakörében. A Tai Chi Teacher nevű együttes énekese, gitárosa, dalszerzője.

INFO:

Szemen szedett szavak. A kurzus kéthetente csütörtökön szeptember 18-tól 10 alkalommal 18.30-20.00 óráig lesz a Marczibányi Téri Művelődési Központban (1022 Marczibányi tér 5/a.). Részvételi díj: 2200 Ft/ alkalom vagy 20 000 Ft/kurzus. Információ: Sipos Ildikó (212-2820, 06 20 298-0436)