Egy kivételes nő különleges portréja

 A mű betekintést enged a magyar történelem egyik legvitatottabb korszakába, de főhősét nemcsak történelmi figuraként, hanem édesanyaként és feleségként is megismerteti. A szerzőtől először azt kérdeztük, hogyan jutott eszébe éppen Zrínyi Ilonáról darabot írni.

 – Egy korábbi színdarabomat, a Tündér Míra című mesejátékot Juhász Róza színművész rendezte – mondta Hedry Mária. – Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk, és ő vetette fel, hogy szívesen adna elő monodrámát egy érdekes, a történelemből ismert asszonyról. Így került szóba Zrínyi Ilona, és ahogy elkezdtem kutatni, olvasni róla, egy hallatlanul izgalmas, sokoldalú nő alakja rajzolódott ki előttem. A darabban életének drámai csomópontjait igyekeztem megragadni, hogy színes karakterét minél több oldalról ismerjük meg, ugyanakkor kapjon helyet benne az a rendkívül szövevényes korszak, amelyben élt, mégse váljon a színmű unalmas történelemkönyvvé. Végül a visszaemlékezés formáját választottam. Sorsának utolsó stációja, amikor hajóra száll Thököly Imrével Nicodémia – száműzetésük utolsó állomása – felé, s az út során, a hajó fedélzetén, éjszaka visszagondol élete eseményeire.

Mennyire tud aktuális lenni egy több mint háromszáz évvel ezelőtt játszódó darab?

Nagyon aktuálisnak gondolom, hiszen egy rendkívül modern, felvilágosult asszonyról szól. Zrínyi főnemesi családba született, politikával is foglalkozott, uralkodókkal levelezett és különböző helyzetekben gyakran az ő döntésén múltak dolgok. Thökölyt segítette, még a csatába is követte, de mégis – és mindenekelőtt – ízig-vérig nő volt. Házasságuk sem puszta politikai döntés volt, Zrínyi szerelmes volt a nála tizennégy évvel fiatalabb Thökölybe, és messzemenőkig felvállalta ezt a szerelmet. Édesanyaként is helytállt, megtett mindent a gyermekeiért. A haza iránti hűsége példamutató üzenet a jelenkorban. A legnagyobb konfliktus életében az lehetett, hogy a két, számára mindennél fontosabb férfi, a fia, II. Rákóczi Ferenc és férje, Thököly nem szívelték egymást.

Önt mi fogta meg leginkább Zrínyi Ilona alakjában?

Az okossága, a bátorsága és a határozottsága, ahogy a döntéseit meghozta. Sok olyan momentum volt az életében, ami alaposan próbára tette személyiségét, de ő, legalábbis morális értelemben, mindig győzött.

Ajánlható ez a darab diákoknak, történelmi tanulmányaik kiegészítéseként?

Mindenképpen, bár én úgy gondolom, hogy egy előadásban elsődleges a színház. Ha megtörténik az a katarzis, amit a színházi élmény ad, akkor elfeledkezünk a történelemről. Akkor „csak” egy jó darab létezik, amiben egy jó színésznő kelt életre egy fantasztikus nőt.

Kik vettek részt a monodráma színpadra állításában?

Csodálatos alkotócsapat jött össze. A címszereplő, Juhász Róza előadásról előadásra válik egyre sokszínűbbé és érettebbé. A rendező, Árkosi Árpád, valamint a díszlet- és jelmeztervező Libor Kati nagyon sokat hozzátettek az előadáshoz. Nem volt könnyű dolguk, mert bár egy díszletben játszunk, nagyon sok váltás van a helyszínekben, és az idősíkok folyamatosan változnak: megjelenik Sárospatak, Munkács, Makovec vára, Bécs, Bulgária és közben vissza-visszatérünk a hajóra. Rossa Levente korabeli művek alapján gyönyörű zenei hátteret adott a darabnak. A Zrínyi Emlékbizottság elnöke, dr. Hóvári János professzor támogatását élvezhettük, s számomra jelenléte, történelemtudományi szakismerete szakmai biztonságot jelentett e téren. Nagyon hálás vagyok Dolhai Istvánnak, a Klebelsberg Kultúrkúria igazgatójának, aki az első pillanattól fogva mellénk állt, és producerként támogatta az előadás megszületését és repertoáron tartását. Péter Zsuzsanna

Hedry Mária: Zrínyi Ilona – színmű egy hangra, MÁRCIUS 25., 19.00: . Zrínyi Ilona: Juhász Róza. Rendező: Árkosi Árpád. Díszlet, jelmez: Libor Katalin. Zene: Rossa Levente. Jegyár: 2000 Ft, diákjegy: 1000 Ft (1028 Templom utca 2-10.).