Ajánló
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

A mese hozzásegít a boldogsághoz

2017. január 17.

 A mese nem gyógyszer, de gyógyít – vallja Boldizsár Ildikó meseterapeuta, író, tanár. A mesekutató a Ferences Ifjúsági Kurzus keretében a Kájoni házban tartott tavaly év végén előadást. 

Elárulta, hogyan gyógyítanak a több ezer éves történetek, amelyek kezdetben nem a gyerekek, hanem a felnőttek közös kincsei voltak. A Metamorphoses Meseterápiás Módszert megalkotó szakember arról is beszélt, hogy mindig boldogan jön a II. kerületbe, mert itt, a Budai Gyermekkórházban született meg a meseterápia.

 Boldogan éltek, míg meg nem haltak…

 Az előadás mesével kezdődött, így a közönség azonnal megtapasztalta a mese varázserejét. A történet hőse az igazságot kereste egész életében. Addig ment, ameddig el nem jutott egy sűrű sötét erdőbe, ahol rátalált egy sárkunyhóra, amelyben több ezer apró mécses világított. Ott egy ősz öregember elmondta, hogy mindegyik mécses egy-egy ember lelkének a mécsese. Meglátta a sajátját, amiben már csak pár csepp olaj volt. Mellette állt egy erős fényű mécses. Felemelte, hogy átöntse az olajat a sajátjába, de az öreg megakadályozta. Amikor magához tért, már nem állt ott a kunyhó, az erdőben feküdt, és nem tudta, életben van-e még. Meghallotta a fákat, amik azt suttogták, „nem az a fontos, hány csepp olaj van a mécsesedben, hanem az, hogy mire használtad a többit”. Boldizsár Ildikó ezután arról beszélgetett a közönséggel, hogyan segítenek a mesék abban, hogy jól használjuk el a mécsesünkben lévő olajat. Őseink történetei ugyanis rávezetnek arra, hogyan lehet értelemmel telített életet élni, hogy igaz legyen a mesék vége: „és boldogan éltek, amíg meg nem haltak”.

 Gyorsabban gyógyul, aki mesét hallgat

 Boldizsár Ildikó 32 éve dolgozik mesekutatóként. Mint mondta, már egyetemistaként a boldogságot kereste, de a tankönyvekben nem talált rá. Az albérletében azonban a fejére esett egy mesegyűjtemény és megtalálta a választ. Mint mondta, minden mese másképp mutatja meg, hogyan lehet valaki boldog, és persze vannak mesék, amelyek arról szólnak, hogyan nem lehetünk azok. A mesehősök közül van, aki a szerelemmel, más az útjának megválasztásával, megint más az örömre való képességgel, a hivatásszeretettel és az ellenfelekkel való leszámolással rendezi az életét. Mindenkinek megvan a saját meséje, amely utat mutat. – Engem úgy segített meg az élet, hogy a gyermekem súlyos beteg lett – árulta el. – Már a sokadik kórházban jártam ötéves kisfiammal, de még mindig nem jöttek rá az orvosok, hogyan tudnák meggyógyítani. A kórházban reggeltől estig meséltem. Az egyik mesénél a fiam izgatott lett, zokogni kezdett és azt kérte, olvassam újra. Ezután csak azt a mesét kérte, mígnem ötödik nap elkezdett javulni az állapota és egy hét múlva meggyógyult – emlékezett. A terapeuta ekkor még mindig csak sejtette, hogy a mese is közrejátszhatott a gyógyulásban. Az orvosok iránti tisztelete jeléül felajánlotta a Budai Gyermekkórháznak, hogy karitatív alapon visszajár mesélni. Eltelt pár év, az orvosok pedig egy idő után mondogatni kezdték, hogy azok a betegek, akik mesét hallgattak, gyorsabban gyógyultak. – Utána kellett gondoljak, mit is csinálok, hogyan segítem a gyógyulást. Az évek során rájöttem, hogy nemcsak egy-egy élethelyzetnek – például mi dolga van egy kamasznak, egy anyának, vagy egy apának a világban – van meg a maga meséje, hanem minden betegségnek is. Nem mindegy, hogy mit mesélek – hangsúlyozta. Hozzátette, a mesék választ adnak az életben bekövetkező változásokra. Boldizsár Ildikó ma már 120 órás képzés keretében tanítja a Semmelweis Egyetemen a meseterápiás módszert. 

 „Szeretném visszaadni a mesét a felnőtteknek!”

 Örül, hogy egy-egy előadáson lehetősége nyílik a felnőtteknek is a mesehallgatásra, hiszen eredetileg ez az ő műfajuk volt és nem a gyerekeké. Egyetértett Junggal, aki azt mondta, azóta van annyi neurotikus ember a világban, mióta az emberek elveszítették a kapcsolatot a hagyományokkal, a mítoszokkal, a tudással, ami ezekbe volt zárva. – Szeretném visszaadni a mesét a felnőtteknek, akik mintegy kétszáz éve veszítették el a kapcsolatot a mesével, vagyis a képi gondolkodással, a hagyománnyal, az ősök tudásával, a szimbolikus nyelvvel, amely már a szentírásban is megvolt – mondta. Európában a Grimm testvérek jelentették meg először mesegyűjteményüket, Magyarországon 1905-ig Benedek Elek kezdte átdolgozni gyerekek számára a meséket. – Egészen addig felnőttek meséltek egymásnak, hiszen a történetek többsége arról szól, hogyan lehet felnőtté válni – mondta. 

 A mese segít visszaállítani az elvesztett egyensúlyt

 Beszélt a mesék kódrendszeréről, amelybe meg lehet tanulni belépni, majd kihozni onnan az elrejtett üzeneteket. A meseterapeuta szerint a mesében a csodánál fontosabb elem a rend, amely a kaotikus helyzet után egyensúlyt teremt. A népmesék sosem idilli állapotról szólnak, legfeljebb onnan indulnak, de körülbelül a harmadik mondatnál eltűnik az égről a nap, leszakítják az aranyalmát, vagy kiszárad a kút. A mese arra ad választ, hogyan lehet a kezdeti egyensúlyt visszaállítani. – Nem gyógyszer, de gyógyít, mert segít megmutatni a változáshoz vezető utat. A mesekutató sokéves munka után fogalmazta meg saját mesedefinícióját, amely így szól: „A mese egy egységes és egylényegű világ részeként az egyetemes szellemi tanítások áthagyományozásának egyik eszköze, amely létfontosságú információkat közöl a világ működéséről, az ember életfeladatairól, megküzdési módjairól, arról, hogy a rend elveszíthető és újra megtalálható”.

 A világ összes meséje hasonlít egymáshoz

 A szakember összehasonlította, hogy a nagy vallási rendszerek szellemi tartalmai, képei mennyiben kompatibilisek a népmesék képeivel, és arra jutott, hogy az igazság egy, bár a bölcsek sokféle névvel illetik. A világ összes – mintegy 16 ezer – meséje hasonlít egymáshoz, csupán nüansznyi eltérések vannak közöttük. A szakember hangsúlyozta, a meséket az adott nép mitológiáján és hiedelemrendszerén keresztül lehet megérteni. A legrégebbi történeteket az indiai állatmese-gyűjtemény tartalmazza, amelyet 2500 évvel ezelőtt jegyeztek fel. Az indiai államvezetés tankönyvének hívták, amely államtitok volt.

 Cselekvő európai és keleti meditáló mesék

 Összesen hét nagy meserégió van a világon, az európaiban önmagában 2400 mesetípust különböztetnek meg. Az európai mesék hősei folyamatosan küzdenek, cselekednek, ezzel jutva el a megoldáshoz. Ha valakinek nincs kedve semmihez, akkor ezek a cselekvésközpontú mesék segíthetnek neki. De sokszor éppen ezért ezek a mesék az európai embereket nem gyógyítják meg, hiszen ők állandóan küzdenek. Boldizsár Ildikó mesélt arról, hogy sok fogamzási nehézséggel küzdő nő fordul hozzá segítségért. – Egyikük azt mondta, neki minden sikerült, csak a babaprojekt nem. Ekkor a keleti meséket veszem elő, ezekben nagyon kevés az ige. A keleti hősök akkor boldogulnak, ha meg tudnak állni, le tudnak ülni és be tudják fogadni a világot – magyarázta. Hozzátette, ahhoz, akinek például lesz ideje megnézni, hogyan nő egy fűszál, meg fog érkezni a gyerek. A terápia segítségével tizennégy kisbaba született már.

 A felnőtté válás és a hamuban sült pogácsa

 A szakember szerint a mesék arra tanítanak, hogy vállaljunk felelősséget magunkért. A felnőtté válás nem életkorhoz, hanem cselekvéshez köthető, akkor kezdődik, amikor valaki eldönti, hogy felelősséget vállal a saját életéért. Ezután a közönség segítségével a mesék jelképeit elemezte. Mint mondta, a morfológia és a hermeneutika a meseterápia alapja. A mesében minden szereplő mi magunk vagyunk, a helyszínek pedig belső helyszínek, lelkiállapotok. Szó esett arról is, hogy sokféle pogácsa kerülhet az útnak induló hős tarisznyájába. A hamuban sült pogácsa a szülőkhöz, a családhoz kötődést szimbolizálja. Van olyan hős, aki eldobja, mert olyan kemény, hogy nem bírja lenyelni, de olyan is van, aki lekínlódja, ha véres is lesz tőle a torka. A puha pogácsa ajándék, amely mellé az apától áldás is jár: „járj szerencsével!” A hősök ezután egy sűrű erdőbe jutnak. Az erdő ugródeszka, a lehetőségek tárháza: ahonnan sokfelé el lehet indulni. A hős itt találkozhat állatokkal, vagyis segítőkkel, megtalálhatja a társát, és megküzdhet az ellenfeleivel. Ha nem jól küzd, ha rossz választ ad a kérdésre, akkor kővé változhat, és mindent elölről kell kezdenie. A meseterapeuta szerint azok nőnek fel, akik megtalálják a saját útjukat, és sikerül az életükben beállítani az egyensúlyt.

Novák Zsófi Aliz