Ha a nők összefognak, meghatványozódik az erejük

 Ennek fényében megdöbbentő, de mindenképpen tiszteletreméltó, hogy él köztünk egy olyan csinos, okos és bátor ötvenes nő, aki nemcsak, hogy nem tagadja le a korát, hanem egyenesen könyvet ír róla. A II. kerületben élő Büky Anna íróval az 50-es nők együtt című könyve megjelenése kapcsán beszélgettünk szűkebb hazájában, Pasaréten.

 – 1998-ban költöztünk Pasarétre, azóta imádok itt élni! A barátaim tudják rólam, hogy nem szívesen lépem át a kerület határait, nagy elhatározás kell hozzá, hogy átmenjek Pestre. Nagyon szeretem ezt a hamisítatlan polgári környezet, a tereket, ahol az emberek gyerekekkel, kutyával sétálgatnak, vagy beülnek egy kávézóba. Egyik kedvenc helyem a Vasas Pasarét Sportcentrum. A fiam oda járt kosárlabdázni, ezért kezdtem én is ott sportolni. A Vasasnak köszönhetem szerzőtársam, Ross Andrea barátságát, és az 50-es Nők Együtt mozgalmat, amelynek „kemény magja” innen indult el. Sajnálom, hogy Andi nem tud jelen lenni a beszélgetésen, pedig nagy szerepe van a könyv megszületésében. Ő a Vasas Pasarét edzője, aki nagyszerű mozgássort dolgozott ki kifejezetten ennek a korosztálynak. A könyvben szereplő edzésterv és étrend az ő munkája.

A könyv egyszerre biztatás és útmutatás a változó korba érkező hölgyeknek, hogy hogyan birkózzanak meg a cseppet sem könnyű testi és lelki tünetekkel, és hogyan maradjanak igazi nők ötvenen túl is.

Tele vagyunk rossz beidegződésekkel és félelmekkel a korosodással kapcsolatban, amiket még az olyan viccesnek szánt mondások is aláhúznak, mint hogy most már csak lefelé visz az út, vagy már a B oldal forog. Ezt azonban nem muszáj elfogadni. Rajtunk múlik, hogy hogyan szeretnénk élni, mit teszünk meg magunkért, testi és lelki jóllétünkért. Azért vágtunk bele Andival a könyvbe, hogy mi, „másként gondolkozók” hallassuk a hangunkat.

A könyv nagy erénye, hogy nem akar ijesztgetni, de nem ígéri az örök ifjúság receptjét sem.

Pont ez a kettő nem állt szándékunkban. A változókorba lépve én is elmentem könyvesboltokba, hogy valami jó irodalmat találjak a témában. Nem sikerült, mert tényleg csak az említett két véglettel találkoztam. Véleményem szerint nem szabad letagadni a korunkat, ki kell mondani, ahogy beszélni kell az ezzel járó változásokról, szorongásokról, de a tapasztalatokról és a lehetőségekről is.

Fotó: Soós Dániel

A könyv egészséges életmódra, elsősorban mozgásra buzdít mindenkit.

Valóban ez az elsődleges cél, hiszen köztudott, hogy a mozgásnak milyen pozitív hatásai vannak testünkre, lelkünkre egyaránt. Emellett igyekeztem a magam és barátaim élményei alapján olyan kérdésekről beszélni, amik az ötveneseket érintik. Ezek lehetnek nagy horderejű dolgok, de az élet apró-cseprő ügyei is.

Mindezt olvasmányosan, szórakoztatóan, letehetetlenül.

Köszönöm, ha így látja. Ez a könyv valóban más, mint az eddigi regényeim. Itt nem bújhattam el kitalált figurák mögé, itt nekem is elő kellett lépnem, vállalnom önmagam. Ez persze nem mindig könnyű, de a cél érdekében, azért, hogy az ötvenen túli nők visszakapják méltóságukat, örömmel vállalom, hogy „szóvivője” legyek korosztályomnak. Azt kell megérteni, hogy itt nincs alternatíva. Az idősödés mindenkit utolér, aki olyan szerencsés, hogy nem hal meg fiatalon.

Az 50-es nők együtt több mint könyv, valóságos mozgalom, hiszen a népszerű közösségi oldalon már több ezer követője van.

Én magam inkább visszahúzódó típus vagyok, nem rakom ki az életemet a netre. De tudtam, hogyha nem vállalom a nyilvánosságot, akkor mástól sem várhatom, hogy változtasson hozzáállásán. Engem is megdöbbentett, hogy néhány hét leforgása alatt mennyien csatlakoztak hozzánk. Tavaly szeptemberben indultunk, és ma már több mint tizennyolc ezren követik az oldalunkat. Ez felelősség is, ugyanakkor megerősít abban, hogy jó úton járunk.

Mit tudnak adni egymásnak ezek a hölgyek?

Ha a nők összefognak, meghatványozódik az erejük. Egyszerre csak sokan lettünk hasonló élethelyzetben, hasonló problémákkal, és már önmagában ettől könnyebben viselhetővé vált mindez. A változókor nem betegség, hanem állapot, amin majd túljutunk. De addig is sokkal jobb beszélni róla, közösen kínlódni-nevetni, mintsem otthon, egyedül, szégyenkezve szenvedni. Aki elér ebbe a korba, az már sok mindennel találkozott: betegséggel, veszteséggel, gyásszal. Sok házasság ilyenkor bomlik fel, a gyerekek is többnyire kirepülnek. De mégis: egy új élethelyzet minden esetben új esélyt is jelent. Őszintén hiszem, hogy lehet szép és tartalmas életet élni ötvenen túl éppúgy, mint ötvenen innen.

Péter Zsuzsanna